Mit mutattak a kutatás eredményei?
Az adatok azt mutatták, hogy különösen a munkahelyi mozgásmennyiségben mutatkozó különbségek összefüggésbe hozhatók a jobb vagy rosszabb 24 órás vérnyomásméréssel.
Azoknak, akik a munkahelyükön elsősorban ülve maradtak, alacsonyabb – és ezért egészségesebb – 24 órás diasztolés vérnyomásuk volt. (A diasztolés vérnyomás a vérnyomásmérés második vagy legalsó száma). Ugyanakkor azoknak az embereknek, akik több időt töltöttek talpon a munkahelyükön, akár állva, akár könnyű fizikai aktivitást végezve, rosszabb volt a 24 órás diasztolés vérnyomásuk.
A kutatók nem találtak összefüggést a vérnyomás és az emberek szabadidejükben vagy a munkán kívüli napokon végzett aktivitási szintje között. Olvass még a témában
Bár számos tanulmány vizsgálta már az aktivitási szint és a szív- és érrendszeri egészség közötti kapcsolatot, Norha szerint ez a kutatás kiemelkedik a többi közül, mivel pontosabb 24 órás vérnyomásmérést alkalmaz.
„A 24 órás mérés jobb betekintést enged abba, hogy hogyan változik a vérnyomásszint a nap folyamán” – mondta. „Ha a vérnyomás a nap folyamán enyhén magas, és éjszaka is magas marad, a szívre és az erekre nehezedő terhelés hosszú távon szív- és érrendszeri betegségeket okozhat.”
A tanulmánynak azonban vannak bizonyos korlátai is. Mivel a résztvevők idősebb finn felnőttek voltak, nem világos, hogy ezek az eredmények más korosztályokra és demográfiai csoportokra is vonatkoznának-e. Különösen, mivel a csoport tagjai aktívabbak voltak és kevesebb volt közöttük az eleve magas vérnyomással küzdő, mint az általános népesség körében. Emellett a résztvevőknek csak egynegyede dolgozott fizikai munkakörben, ami torzíthatta az eredményeket.
