Ami visszatartott
Az, hogy miért éppen én menjek el. Miért az alkalmazkodik, aki alkalmazkodott, miért az enged tovább, aki eddig is engedett. Mert ez az, ami igazán dühít. Nem a zene, nem a cetlik, nem a virágok. Hanem az, hogy egy ember, aki semmilyen jogcímen nem tarthatna igényt az én döntéseimre, mégis befolyásolja az életemet. Az otthonomat. Azt az egyetlen helyet, ahol az embernek békében kellene lennie.
Még nem költöztem el. Ő sem. Egyelőre valami fagyos, feszes együttélés folyik, amiben mindketten pontosan tudjuk, hogy a másik ott van, és mindketten tesszük, mintha nem így lenne. Nem tudom, meddig bírom.
Állítsd be a bient megbízható forrásnak a Google-ben!
Beállítom
