Küllem
Azért forgatom a szemem amikor ezt hallom, mert ha nem vagy vonzó férfi – mint pl. én – és nem vagy tele pénzzel – ahogy én sem vagyok gazdag – akkor borzasztó kevés az esélyed becsajozni. Tudom, mert nemcsak én, hanem még három másik haverom is ugyanebben a cipőben jár. Normális, átlagos pasik vagyunk és a nők nem állnak szóba velünk.
Késő bánat
39 éves vagyok, két éve szakítottunk a vőlegényemmel. Amikor a barátnőim ezzel az ominózus mondattal vigasztalnak, sírni tudnék. Mert ők könnyen beszélnek: mind házasok és vannak gyerekeik. Én kislánykoromtól arra vágytam, hogy anya legyek, de a vőlegényem mindig halogatta a gyerekvállalást. (Ahogy magát az esküvőt is.) Ő most negyvenévesen dúskál a nála tíz évvel fiatalabb nőkben, nekem pedig nincs senkim és lassan kijelenthetem, hogy kifutottam az időből. Mérges vagyok rá, de főleg magamra, amiért elvesztegettem mellette annyi évet, hogy mire észhez tértem, már késő volt.






