Határok
Odajött táncolni egy szórakozóhelyen. Még csak nem is nézett ki különösebben jól, de olyan magabiztos volt, hogy lehengerelt. Megfogta a derekam és pörgetett, ezt soha senkinek nem engedtem volna, de az ő érintése jólesett. Végig a szemembe nézett, majd magához húzott és megcsókolt. Minden határt átlépett és én egy percig sem bántam.
Papíron
A barátnőm buliján mutattak be neki. A csajok tudták, hogy nálam milyen magasan van a léc: mivel egy százhús fős céget vezetek, csak egy hasonló kaliberű nagymenő jöhetett szóba. „Ettől a pasitól eldobod az agyad, jó magas és képzeld, ügyvéd!” – vezette fel lelkesen Panni. A férfi tényleg vonzó volt. Jóképű, jó modorú, intelligens. Kedvesen elbeszélgettünk, majd udvariasan elkérte a számom és már a harmadik kellemes randin is túl voltunk már, amikor én még mindig ilyenekkel jöttem neki, hogy „nekem ez most nagyon hirtelen jött és túl gyors”, „nem állok készen egy komoly kapcsolatra”, meg „most a munkám a legfontosabb.”
Mindegyik szemen szedett hazugság volt. Akkor már két éve voltam szingli és egy társra jobban vágytam, mint egy még sikeresebb karrierre. Az ügyvéd papíron tökéletes volt, de nem éreztem iránta semmit. A barátnőim azt mondták, nem vagyok normális, hogy elszalasztok egy ilyen férfit és én igazat adtam nekik, mert magam sem értettem, miért teszem. Olvass még a témában
Az elhízás motorja: ezért van, hogy akkor is beléd fér a desszert, ha dugig tömted magadat
Ezt jósolja a Tarot tavaszra a csillagjegyeknek
Mi volt a legfurcsább családi szokás, amivel egy ismerőst látogatva találkoztál?
Kisebb agy, kevesebb gyermek? Így alakíthatja át az evolúciónkat a mesterséges intelligencia
Aztán egy szombat este csőtörés volt a mosogatómnál és a sokadik felhívott vízszerelőnek megesett rajtam a szíve és hajlandó volt kijönni. Amíg szerelt, beszélgettünk és kiderült, hogy rengeteg közös van bennünk. Amikor elkészült, főztem neki egy kávét és hajnali kettőig beszélgettünk az elázott konyhában a szerszámok között. Ennek nyolc hónapja és azóta nem volt nap, hogy ne találkoztunk volna, elválaszthatatlanok vagyunk. A barátnőim azóta sem értik az egészet, de örülnek a boldogságomnak.
