Valakinek a monogámia olyan, mintha minden nap tortát enne: finom, de hamar megunod.
Korán
Már akkor tudtam, hogy „poli” – azaz poliamor, többszerelmű – vagyok, amikor még nem is volt neve ennek a jelenségnek. Vagy lehet, hogy neve volt már, de a köztudatban még egyáltalán nem volt. 15 éves voltam, amikor egyszerre lettem szerelmes az osztálytársamba és a bátyám egyik barátjába. Utóbbival jártam is, de amikor egy nap az osztálytársam hazakísért, végig fogtuk egymás kezét és csókolóztunk. Akkor esett le, hogy mindkettejük iránt vannak érzelmeim, de amikor elmeséltem a barátnőimnek, ők azt mondták, hogy ilyen nincs és ez „helytelen.”
A főiskola utolsó évében találkoztam egy lánnyal, aki megértett. Azt mondta, túl sok szeretet van bennem ahhoz, hogy csak egyetlen embernek adjam és ez a mondat segített elfogadni magam. Szerencsére ma már sokkal elfogadóbb közegben élünk és hat éve felvállaltan élem a poliamor életformát. Olvass még a témában
„A függetlenségét kitüntetésként viselte” – Mennyi önállóság túl sok egy férfinak?
„Szakítás után lefeküdtem az öccsével és a bátyjával is.” Tudtam, hogy messzire mentem, amikor…
„Abszolút figyelmen kívül hagyta minden kérésem” – Ha már háromszor kértél valamit a pasidtól hiába, akkor sajnos nem törődik veled
Ezért érdemes neked is romantikus regényeket olvasnod
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
