Sokan küzdenek azzal, hogy nehezen engednek el embereket az életükből. Különösen igaz ez azokra, akik korábban megtapasztalták az elhagyást, bizonytalan az önértékelésük, vagy hajlamosak túladni magukból a kapcsolataikban. Ilyenkor könnyű túlzottan ragaszkodni, túl sok energiát beletenni a kapcsolatba – még akkor is, ha a barátság már nem kölcsönös, vagy akár kifejezetten bántó.
Egyre többen találkoznak azonban egy terápiás szemléletű modellel, amely segíthet egészségesebben gondolkodni a barátságokról. Ez az úgynevezett „friendship shelf” (barátság-polc) elmélet – egy vizuális keretrendszer, amely segít tudatosabban elhelyezni az embereket az életünkben.
Mi az a barátság-polc elmélet?
A modell lényege, hogy a barátainkat képzeletben egymás fölé rendezett polcokon helyezzük el. Elsőre talán ridegnek tűnhet ez a struktúra, de valójában nem rangsorolásról vagy értékítéletről van szó, hanem tisztánlátásról. Olvass még a témában
- A felső polcon vannak a legközelebbi barátok – azok, akikkel kölcsönös a bizalom, a megbízhatóság és az érzelmi elérhetőség.
- A középső polcokon helyet kapnak a közeli, de kevésbé intenzív kapcsolatok.
- Az alsóbb polcokra kerülnek a jó hangulatú, könnyed barátságok és ismeretségek, amelyek nem mélyek, de értékesek a maguk módján.
A koncepció szakértők szerint segíthet tisztázni, mit is értékelünk igazán a kapcsolatainkban. Amikor valakit a „felső polcra” helyezünk, érdemes megvizsgálni: mi teszi ezt a barátságot különlegessé? A lojalitás? Az, hogy nehéz helyzetben is számíthatunk egymásra? A kölcsönös megbízhatóság?
Marisa G. Franco pszichológus szerint az ilyen tudatosítás segít abban, hogy az energiánkat olyan kapcsolatokba fektessük, amelyek valóban összhangban vannak a szükségleteinkkel.
