Az én gyermekeim óvodába járnak, a férjem gyermekei iskolások, a közös gyerekünk pedig most lesz egyéves. Ja, és van egy macskánk is, így lakunk nyolcan egy fedél alatt, különböző vezetéknevekkel és viszonylag nagy egyetértésben – mesélte Krisztina, akivel a szülői értekezleten ismerkedtem meg az év elején.
Meg is kérdeztem tőle, hogy mi a helyzet az esti mesékkel? Öt különböző korú gyerek öt különböző mesét akar lefekvés előtt? Vagy a férjével mindketten a saját gyerekeiknek olvasnak? Netán pont hogy egymás gyermekeinek? Hogy van ez? Krisztina megnyugtatott, hogy nincs ilyen rendszer az életükben. Az olvas mesét, aki még éppen nem dőlt ki este kilencre. Valójába nem is ez a fő probléma, mint mondja, hanem az, hogy a legtöbb klasszikus mesében létezik a gonosz mostoha fogalma, ami egy ilyen mozaikcsaládban néha bizony magyarázatra szorul.
Valóban, ma is él a fejekben ez a szópárosítás: gonosz mostoha. Mintha a mostohaszülő – legfőképp a mostoha anya – csak valamilyen aljas, tisztességtelen, alávaló, rosszindulatú boszorka lenne, aki folyton a mostohagyermek kihasználásán és sanyargatásán törné a fejét. Krisztináék ezen persze jót nevetnek, de a most ötödik osztályos Arnoldka négyévesen, amikor édesapja bemutatta nekik Krisztinát, tényleg azt kérdezte, hogy „akkor most nekem ő lesz a gonosz mostoha anyám?”
Demográfusok megbecsülni sem tudják, hány mozaik, másnéven patchwork család van Magyarországon, de kétség sem fér hozzá, hogy egyre több. A válások megnövekedett száma és az, hogy egészen kisgyermekeket is érint a szülők válása, automatikusan hozza magával ennek az új életformának az elterjedését. Az egy vagy több kisgyermeket nevelő, egyedülálló apák és anyák ma már sokkal kisebb ellenérzéssel nyitnak új kapcsolatok felé, mint néhány évtizede. Egy patchwork családban felcseperedő gyermek számára nem a hagyományos családmodell az általános. Az ő számára is van anya, apa, testvérek és nagyszülők, de közel ugyanilyen fontosságú helyet foglalhat el az életében anya új férje vagy apa új felesége is, illetve az ő gyermekeik, családtagjaik.
Az egyik legalapvetőbb tényező egy mozaikcsalád sikeres működéséhez nem más, mint az idő. Szakemberek szerint ugyanilyen fontos még a türelem is, főleg, ha kisebb gyermekekről van szó. A felnőttek számára egyszerűbb és a szerelem egyébként is leegyszerűsíti a változásokon való átjutást, de egy gyermek számára sokkal több időre, türelemre és megértésre van szükség annak érdekében, hogy elfogadja az új helyzetet.
Pszichológusok úgy vélik, elengedhetetlen a személyes tér tiszteletben tartása és a többirányú kommunikáció. Még egy tizenéves gyermek számára sem magától értetődő, ezért megerősítésre szorul, hogy a közös fedél nem azt jelenti, hogy új anyukája vagy új apukája lesz. A szülők mindig is szülők maradnak. Aztán ott van az ünnepnapok dilemmája, kinél és hol legyen a gyermek karácsonykor vagy az iskolai szünetekben. Ehhez is kell a kommunikáció, türelem és egymás kölcsönös megértése akkor is, ha épp ütköznek a vélemények.
Krisztina szerint problémák a „normális családokban” is vannak, nem csak az ilyen összetettekben, mint az övék. Ám, ha sikerül jól összecsiszolódniuk a szereplőknek, akkor a gyerek nem azt tanulja meg, hogy nem baj, ha szétesik a család, majd lesz másik, hanem azt, hogy mindig van esély a sikeres újrakezdésre. És ez nagy különbség.
Meglepő történet Jakupcsek Gabrielláé is. A népszerű műsorvezető a mozaikcsalád egy egészen speciális változatába csöppent bele megszületésekor. Amikor nagyszülei összeházasodtak, mindkét fél vitte a házasságba a korábban megszületett gyermekét is. A mostohatestvérek szépen felnőttek együtt, majd egymásba szerettek, összeházasodtak és így született meg Jakupcsek Gabriella.