A hormonok rendkívűl fontos szerepet töltenek be szervezetünk működésében, mégis alig tudunk róluk valamit. Persze mi, nők jól tudjuk, mekkora „hatalmuk” van, hiszen a menstruációnkat megelőzően szinte teljesen más embert képesek faragni belőlünk… Most összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a hormonokról, és néhány érdekességről is írunk velük kapcsolatban!
Mik azok a hormonok?
Olyan vegyi anyagok, melyek szervezetünk belső elválasztású (más néven endokrin) mirigyeiben termelődnek. Ezen hormontermelő mirigyek pedig szorosan együttműködnek egymással és az idegrendszerünkkel is.
A hormonok nagyon fontos szerepet játszanak testünk működésében. Fő feladatuk, hogy az életműködéseket szinkronizálják a szervezet szükségleteivel, de nem akárhogyan: a hormonális rendszer rendkívül finom szabályozás alatt áll.
Hogyan működnek?
A szervezetünk a hormonokat igen érdekes módon termeli és használja fel.
A belső elválasztású mirigyek termelte hormonok a vérbe kerülve, a véráram útján érik azokat a sejteket, amelyekre hatnak, ezen sejteket pedig célsejteknek nevezik. A hormonok még akkor is a véráramot használják „közlekedési eszközként”, hogy ha a célsejtjeik a mirigyhez nagyon közel vannak.
A hormonok úgy fejtik ki hatásukat, hogy beavatkoznak célsejtjeik kémiai folyamataiba. Már kis mennyiségben is „ütőképesek” lehetnek – akár egymilliomod grammjuk felszabadulása is látványos hatással járhat.
A célsejtek elérésekor megkeresik a célsejteken lévő receptorokat, melyek megfelelő fogadóhelyként viselkednek.
Miután a hormon készen van a feladatával, kétféle sors várhat rá:
- A célsejt inaktiválja a hormont.
- A hormon a májba kerül, ahol lebomlik, ezután pedig vagy kiválasztódik, vagy más anyagok termelésébe segít be.
Milyen hormonok vannak?
Az általános hatású hormonok közé tartozikaz inzulin és a nemi hormonok.
A sokat emlegetett hormon, az adrenalin a stresszreakció hormonja, mely a mellékveséből szabadul fel stressz idején, és az idegrendszerben azonnali hatást fejt ki. Az adrenalin szól a szervezetnek, hogy fizikai vagy mentális megterhelésre kell felkészülni, méghozzá S.O.S.!
Az oxitocin hormon szintén sokaknak ismerős lehet. A hipofízis hátulsó lebenyének egyik hormonja, melynek feladata például szoptatáskor a tejelválasztás megindítása.
Az acetil-kolin nevű hormon egyes idegvégződésekben termelődve jön létre, és az izmok összehúzódását eredményezi.
A szekretin nevű hormont a nyombél termeli. Elsődleges feladata, hogy a hasnyálmirigyet emésztőnedv elválasztására ösztönözze.
Érdekességek
Az anorexia és a bulimia nevű betegségek mögött állhatnak bizonyos hormonproblémák is: az étvágyat szabályozó központ ugyanis a hipotalamuszban helyezkedik el, ezen betegségek kialakulása pedig összefüggésben állhat a hipotalamusz és a hipofízis közötti kapcsolat zavarával.
A PMS-ként emlegetett menstruáció előtti tünetcsoport miatt is szidhatjuk a hormonokat: ezen problémák az ösztrogén és a progeszteron hormon egyensúlyának megbomlására vezethetőek vissza.
Az agyalapi mirigy, más néven hipofízis elülső lebenye 6 különböző hormont is termel:
- Pajzsmirigyserkentő hormon (TSH): túltermelése növeli például az anyagcsere sebességét, alultermelődése esetén pedig szinte minden életműködés lelassul.
- Adrenokortikotrop (ACTH) hormon: a mellékvesekéreg hormontermelését szabályozó hormonról van szó, mely a sóháztartás szabályozásában fontos szerepet játszó aldoszteron termelődését serkenti.
- Follikulusz-stimuláló hormon (FSH) és a Luteinizáló hormon (LH): ez a két hormon a nemi működésekre hat.
- Prolaktin: a terhesség ideje alatt több más hormonnal együtt részt vesz az emlőmirigy kiépülésében és szoptatás során az emlőt tejtermelésre készteti.
- Növekedési hormon: szintje kiemelkedően magas a serdülőkorban, hiszen ekkor történik a növekedés.