A chronoworking abból indul ki, hogy a teljesítőképességünk nem egyenletes a nap folyamán. Vannak időszakok, amikor könnyebben koncentrálunk, kreatívabbak vagyunk, és egyes feladatok kevésbé megterhelőnek tűnnek.
Nem mindenki ugyanakkor van a legjobb formában
A reggeli vagy esti aktivitásunk részben a kronotípusunkhoz kapcsolódik. A köznyelvben gyakran „pacsirtákról” és „baglyokról” beszélünk: előbbiek korán kelve érzik magukat igazán elemükben, utóbbiak később válnak igazán éberré.
A valóság ennél természetesen árnyaltabb. A legtöbben valahol a két véglet között helyezkedünk el, és az életkorunk, az alvási szokásaink, a környezetünk, a napi rutinunk és számos más tényező is hatással lehet arra, mikor vagyunk a legéberebbek. Olvass még a témában
A sötét oldalad vagy a szupererőd hatalmasabb? Derítsd ki, milyen vagy legbelül!
Régen nagy kritikus voltam – ma már az se érdekelne, ha valaki pizsamában jönne szembe
Nemcsak Sherlock húga – 5 életlecke, amit Enola Holmes taníthat nekünk
Miért válunk meg nehezen a tárgyainktól? A gyerekkori örökségünk is hatással van rá
A háttérben a cirkadián ritmus, vagyis a szervezetünk nagyjából 24 órás belső biológiai órája áll. Ez többek között az alvás-ébrenlét ciklusát és a napközbeni éberségünket is befolyásolja.
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
