Kedves gyerekek. Elmesélem nektek, hogy milyen szülőnek lenni. Amikor kicsik vagytok, bearanyozzátok az életünket. Energiát adtok a mindennapokhoz, hogy meg tudjunk küzdeni a nagybetűs élet mumusával, és a gonosz boszorkával, aki a szomszédban lakik, mindenbe beleszól, és szájszaga van. Rendületlenül próbálunk eleget tenni a felnőttségnek, pedig valójában mi is gyerekek vagyunk, tele önzéssel, tele félelmekkel… csak mi másik társasjátékot játszunk, ahol mindenféle szerepeket kell felvennünk, mivel sokkal nagyobb a kockázat, mint a ti társasjátékotokban. Igen, eközben néha elfelejtünk nevetni, szánk sarka a padlóval szemez… de ez nekünk sem jó.
Rendületlenül próbálunk eleget tenni a felnőttségnek, pedig valójában mi is gyerekek vagyunk, tele önzéssel, tele félelmekkel…
Amikor a gyereknek gyereke születik
A gyerek fogantatásának alapszabálya: sosem vagy rá felkészülve, csak azt hiszed. Sok okos ember próbált használati utasítást adni a szüleményhez, ám csak két dolog működik igazán mióta világ a világ: az ösztön és a szeretet. Tudom, hogy nem túl megnyugtató, hisz a mai felfogás szerint ez a kuruzslással egyenértékű, de lássuk be, valahogy mégiscsak fennmaradt az emberi faj…
„Pörkölttel etette a 7 hónapos babámat”: amikor a nagyszülő átlépi a határt
Amikor megszületik a gyerek, a világ összes anyájának az első dolga az, hogy leltározni kezdi a füleket, szemeket, ujjakat és lábujjakat. Bármilyennek is születtél, tökéletes vagy a szüleid számára, leltártól függetlenül… úgy vannak vele, hogy mindegy milyen vagy, csak működj…
