Vajon akkor is annyian ismernék-e a Mona Lisát, ha 1911-ben nem az év botránya bontakozik ki körülötte? És azt tudtad, hogy még néhány éve is találtak ismeretlen Van Gogh festményt? Ezeknek a műtárgyaknak az életében különös csavar vezetett az elismertségig.
A Michelangelot azonosító elsődleges nemi jegyek
A kiváló reneszánsz művész szobrai nem voltak a szó szoros értelmében elveszve, csak éppen másnak tulajdonították őket. A párducon lovagló férfiak alakja azonban minden kétséget kizáróan Michelangeloé, így ezek az itáliai géniusz egyetlen fennmaradt bronz szobrai. Hogy a műtárgyak esetleg az ő alkotásai lehetnek, elméletként már a 19. században is felmerült, de sokáig senki nem foglalkozott a kérdéssel komolyabban, és a szobrokat a 16. században alkotó, holland származású művész, Willem Danielsz van Tetrode remekeinek tartották.
A valóság feltáráshoz vezető kulcsot aztán valóban egy elveszett és megkerült papírlap oldotta meg: Paul Joannides, a Cambridge-i Egyetem nyugalmazott professzora 2014-ben kutatni kezdett a témában, és egy francia múzeumban felfedezett néhány rajzot, amit Michelangelo egykori tanítványa másolt tanára vázlatairól. Ezek között vette észre a párducon lovagló férfiak alakját.
A szobrok eredetiségét végül egy nemzetközi kutatócsoport igazolta, akik a rajzokat, korabeli levelezéseket és a szobrok anatómiáját is vizsgálták.
Ez utóbbi a mester többi alkotásának jellegzetességét mutatta: a nyolcosztatú hasizom mellett a realisztikus szeméremszőrzet és a herék megformálása is segített Michelangelo kézjegyének felismerésében. A művészettörténet néha egészen különleges helyeken találja meg a szépséget.
Michelangelo – Mózes
A Mona Lisa elrablása
Leonardo Mona Lisája kétségtelenül kivételes alkotás, de talán nem lenne a világ legismertebb festménye ma, ha 1911-ben nem kél lába a Louvre múzeumból. A múzeum dolgozói augusztus 2-án hűlt helyét találták a képnek, és azonnak elképesztő hajtóvadászat indult utána. A rendőrség még az országhatárt is lezárta, hogy nehogy valaki ki tudja csempészni a festményt, a lapok pedig minden egyes napon az ellopott képről cikkeztek, a rettenetes bűnténnyel többek között a költőt, Guillaume Apollinaire-t és Pablo Picasso-t is meggyanúsították.
Az újságok végül a Mona Lisa elrablását az év bűnügyévé tették, és ezzel a Mona Lisából a modern Mona Lisa lett: a festmény, amit mindenki felismer.
A hatalmas felhajtás azonban eredményre ekkor nem vezetett, sem a képnek, sem elrablójának nem sikerült a nyomára akadni. Ám 1913. december 13-án egy firenzei galéria telefonhívást kapott. A vonal túlsó végén lévő férfi Leonardóként mutatkozott be, és azt állította, van néhány lopott festménye, és felajánlott „egy Mona Lisát” vizsgálatra.