Egy hét nyaralást legalább két hét lenne kipihenni
A hazaút körülményei és feltételei hasonlóak az odafelé vezető úthoz, tetézve azzal, hogy a kicsit nagyobb gyerekek esetleg milicista alakulatokat megszégyenítő határozottsággal kezdenek harcolni azért, hogy „maradjunkmégegyhetet!”. És míg gyerek nélkül az ember lánya hazaérve elterül a kanapén és elégedetten bámulja bronzos barnaságát, mielőtt felhívná a barátait, hogy „helló, visszatértem a városba, igyunk meg egy rozé fröccsöt!”, kisgyerekkel kezdődhet a fürdetés-vacsora-altatás rutinja.
A rutin, persze, mint olyan, a nyaralás alatt megszűnt, úgyhogy most emlékeztetni kell a csemetét, hogy mi is a dolgok rendje. Minden, amire éppen szükség lenne, még a bőröndben van, a mosógép 4 napig meg sem áll és összességében fáradtabban ér haza az ember, mint ahogy elindult a nyaralásra. Én legalábbis, mire a szörcsögő másfél évesem immár ismét a saját ágyában álomra hajtotta a fejét, úgy éreztem magam, mint aki egy edzőtáborban vett részt.
De a tönkölymorzsás rugdalózók és a kiharapott fürdőjátékok mellett igazi, családi balatoni emlékeket is hazahoztam magammal. És megérte. Olvass még a témában
