A pillanatokért éri meg
Sikerült valami kisgyerek számára is fogyasztható ebédet szerezni, megvolt a délutáni alvás, ami persze feleannyi ideig sem tartott, mint otthon szokott, a nyaralóban már lépni sem lehet a holmiktól, amikor becsukjuk magunk mögött az ajtót és a tópartra indulunk.
Mezítláb tapossuk a homokot, a lányom kacagni kezd, ahogy a hullámok a lábát csiklandozzák, egyik kezével az ujjamat szorítja, miközben a másikkal csillogó kavicsokra vadászik a víztükör alatt.
Egyet felemel, arcára elégedett mosoly ül ki, aztán a magasba emeli és nekem is megmutatja a kincset. A világ legdrágább, pezsgőfürdős, all inclusive szervizes, óránként takarított és extra tágas hotelszobájában sem tudnék boldogabb lenni, mint most vagyok. Olvass még a témában
