A Holdon tartózkodókra valós veszélyt jelent
A zsugorodás okozta törésképződést gyakran kíséri szeizmikus aktivitás, például holdrengések. Ennek alapján a törészónák közelében vagy azokon belül túl veszélyes lehet a környezet az emberi kutatás számára. A kutatást végző csoport a déli sarkvidéken található töréscsoportot az Apollo-szeizmométerek által rögzített egyik legerősebb holdrengéshez kapcsolta.
„A fiatal tolótörések globális eloszlását, az esetleges aktivitásukat és a folyamatban lévő globális összehúzódásból eredő új tolótörések kialakulásának lehetőségét figyelembe kell venni a Holdon lévő állandó előőrsök helyének és stabilitásának tervezésénél”
– mondta Thomas R. Watters, a tanulmány vezető szerzője.
A sekély holdrengések a Hold felszínének közelében (körülbelül 160 kilométer mélyen a kéregben) következnek be, és a Hold belsejében lévő törések okozzák őket. A sajtóközlemény szerint a holdrengések akár órákig is eltarthatnak, és elég erősek lehetnek ahhoz, hogy épületeket, berendezéseket és más, ember alkotta szerkezeteket károsítsanak.
