Egy egyetemi komplexum munkatársa voltam, hozzá tartozott minden gondnok, portás, biztonsági őr stb. Egyik hétvégén és szereltem meg valamit, mert úgyis bent voltam és beteget jelentett a kolléga. Arra járt egy tanuló, aki minősíthetetlen hangnemben kért számon, hogy hogy merészelek fúrni szombaton. Mondtam neki, hogy egyrészt nap közepe van, tehát a házirend szerint megengedett, illetve fontos elhárítani a problémát. Erre megkérdezte, tudom-e, ki az ő apja (nem tudtam) közölte, hogy egy „koszos gondnok” nem fog neki feleselni és követelte, hogy azonnal adjam meg komplexum vezetőjének számát. Megadtam, tárcsázott, majd a csörgő telefonom felvéve bemutatkoztam és megkérdeztem, van-e még valami problémája.