A Kyasanur erdei betegség (KFD) – amely nevét arról az erdőről kapta, ahonnan származik – egy kullancsok által terjesztett vérzéses betegség, amelynek halálozási aránya körülbelül 5%. A „majomláz” néven is ismert betegséget 1957-ben fedezték fel először, miután kitört a betegség Shivamoggában. A következő évtizedekben a visszatérő járványok nagyrészt erre a területre korlátozódtak. Az utóbbi években azonban a vírus terjedni kezdett. Először 2013-ban bukkantak fel esetek a szomszédos Tamil Nadu és Kerala államokban, majd 2015-ben Goa, 2016-ban pedig Maharashtra következett.
Az erdők környékén könnyebben terjednek át az állatokról az emberekre a vírusok
A betegség még mindig alig szerepel a globális egészségügyi megfigyelési listákon. A járványok nagyrészt az erdőterületekkel határos vidéki területeken törnek ki, és India lakosságának csak egy kis százalékát érintik. A betegség terjedése azonban egy sokkal nagyobb, aggasztóbb tendenciát jelez. Erre legutóbb a Covid-19 világjárvány hívta fel a figyelmet: a zoonózisos betegségek emberi populációkra való átterjedésének növekvő valószínűségét.
Az erdőirtás, a változó földhasználat és az éghajlatváltozás miatt az emberek egyre gyakrabban kerülnek kapcsolatba új vírusokkal. A zoonózisos betegségek – az emberek és az állatfajok között átvihető betegségek – alkotják az emberi populációkat érintő új és meglévő betegségek többségét. Olvass még a témában
Emberek, akik szupergazdagoknak dolgoztok, mi a legbizarrabb dolog, amit láttatok?
Mikor már az idegesít, hogy tudod, hogy ott lesz: Tényleg megéri felmondani egy idegesítő kolléga miatt?
Egy hónap alatt tízezreket spórolsz a következő kajatippekkel
„Nem lenne a feleségem, ha nem vagyok részeg” – Részeg történetek, amik jól sültek el
A legtöbb kutató úgy véli, hogy a KFD évszázadokon át endémiás volt az indiai Nyugat-Ghats erdeiben. Csendben keringett a főemlősök, madarak és rágcsálók populációi, valamint az általuk hordozott kullancsok között. De ahogy az emberi tevékenység következtében az erdőterületeket feldarabolták, és a változó csapadékviszonyok befolyásolták a kullancsok fejlődési ciklusait, a betegségciklusok kényes egyensúlya felborult – ami új járványokat váltott ki.
„Az új gócpontok valószínűleg ott vannak, ahol az erdészeti táj megváltozott, vagy ahol az emberek erdőhasználata megváltozott, mondjuk az elmúlt öt-tíz évben, és ez az, ami a terjedést okozza”
– mondja Bethan Purse, az Egyesült Királyság Ökológiai és Hidrológiai Központjának (UK Centre for Ecology & Hydrology, UKCEH) ökológusa és a vektorok által terjesztett betegségek specialistája, aki jelenleg egy interdiszciplináris kutatási projektet vezet a KFD dinamikájának jobb megértésére.
