Sorozatban
Volt egy ilyen napom. Felébredtem és láttam, hogy van még egy órám aludni. A pékségben nekem jutott az utolsó túróstáska. A zsúfolt buszon pont találtam egy ülőhelyet. Az irodaépületbe érve pont kinyílt előttem a liftajtó. Megtudtam, hogy törölték a reggeli meetinget, így ki tudtam javítani egy hibát a prezentációmban. És a legjobb: anyám felhívott, hogy nem kell elmennem vele egy távoli rokon esküvőjére, mert nagybátyám elviszi.
A bika
Nagymamámat látogattuk és buta tiniként átmásztunk a szomszédhoz, pedig tudtuk, hogy van egy agresszív bikája. Mire felocsúdtam, csak a trappolást hallottam: a bika fújtatva vágtatott felém, biztos voltam benne, hogy teljes erejéből felöklel és nekem végem. Nem tudtam mit tenni, megadtam magam a sorsomnak és csak álltam egyhelyben, vártam a becsapódást. Aztán az állat meggondolta magát és inkább elfutott mellettem, szinte súrolt. Akkor úgy éreztem, hogy a világ legszerencsésebb embere vagyok.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
