A vérszegénység okai, tünetei és kezelése

A vérszegénység okai, tünetei és kezelése

Címlap / Életmód / Egészség / A vérszegénység okai, tünetei és kezelése

Nevével némileg ellentétben ez a betegség nem azt jelenti, hogy túl kevés lenne a véred. Van belőle elég, csak éppen a benne lévő sejtek nem működnek megfelelően. Eláruljuk, miről van szó valójában, s mik a legjellegzetesebb tünetek, illetve mit tehetsz a probléma ellen!

Mi az a vérszegénység?

Akkor alakul ki, ha a véredben nincs elegendő vörösvérsejt, így a szerveid nem jutnak kellő mennyiségű oxigénhez.
A vörösvérsejtek ilyenkor a hemoglobin nevű fehérje hiányától szenvednek, ami egyébként a színükért is felelős. A betegség minden tizedik nőt érint, de férfiak és gyerekek is szenvedhetnek tőle.

A vérszegénység tünetei

Fáradt vagy, pedig eleget aludtál? Nincs elég energiád a mindennapi teendőkre? Talán éppen a vérszegénység az oka, ami memória- és hangulatzavarok hátterében is állhat.
Ezen kívül enyhétől egészen életveszélyesig terjedhet a panaszok skálája: a vérszegénység szédüléssel, gyengeséggel, sápadtsággal, fejfájással, hideg vagy zsibbadó végtagokkal és alacsony testhőmérséklettel is járhat.

Megterheli a szívet

Mivel vérszegénység esetén kevesebb éltető oxigént szállít a véred, a szívednek erősebben kell dolgoznia, hogy megfelelő mennyiséget pumpáljon a szerveid felé.
Tipikus kardiológiai tünet a szívritmuszavar, a légszomj és a mellkasi fájdalom.

Vérszegénység a gyerekeknél

Minden hetedik kétéves csemete vérszegény. A megdöbbentő adat a vasban szegény táplálkozásra vezethető vissza.
A vashiányos vérszegénység olyan kényszert eredményez, hogy a kicsi valósággal felfalja az elé kerülő koszt, földet, jeget, havat vagy bármilyen arra alkalmatlan tárgyat – ez az úgynevezett „pica” viselkedési zavar. Hosszú távon agyfejlődési rendellenességet okozhat a dolog.

A vérszegénység kockázati tényezői

A krónikus betegségben szenvedők, a menstruáció során erősen vérzők, a várandós nők és a fogyókúrázók, illetve az egyoldalúan táplálkozók fokozott veszélyben vannak.
A hajlam egyébként örökölhető is, hiszen az orvosok kimutatták, hogy bizonyos génváltozatok hordozói nagyobb eséllyel lesznek vérszegények életük során. 

Vas és B12-vitamin kell!

A vörösvérsejtek oxigénszállító képességének javítására a szervezetednek e két anyagból megfelelő mennyiséget kell kapnia. Vasat többek között vörös húsokból, magvakból, halakból, aszalt gyümölcsökből, paradicsomléből, hüvelyesekből, tojásból és májból nyerhetsz.
B12-vitamint pedig olyan állati eredetű forrásokból, mint a belsőségek, a kagyló, a szardínia, a halak, a húsfélék, a sajt, valamint ugyancsak a tojás. Akár multivitamin tabletta szedését is megfontolhatod.

Változatos okok

Amennyiben nem a vashiány a vérszegénység közvetlen kiváltója, előfordulhat, hogy egy krónikus betegség révén kevesebb vörösvérsejtet termel a tested – ráadásul bizonyos gyógyszerek mellékhatása is lehet ez.
Az úgynevezett aplasztikus változat oka, hogy a csontvelő valamilyen oknál fogva szintén visszafogja a vörösvérsejt-termelést, elsősorban sugárzás, vegyszer vagy vírus beavatkozása miatt. Vérveszteséggel járó baleset vagy genetikai probléma is előidézheti.
Ha felmerül nálad a vérszegénység gyanúja, háziorvosod egy egyszerű vérvételre küld majd, ami elárulja a véred pontos összetételét, beleértve a vörösvérsejtek számát, valamint a vasszintet is. A probléma forrása túlnyomó többségben a vashiány, így a kezelés nagy dózisú vas tabletta útján történő bevitelével folyik.

VIDEO Jobb ember vagy, mint hinnéd, ha ez az 5 dolog jellemző rád

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!