Van egy barátnőm, nevezzük Juditnak. Ő is szőke és kék szemű, mint én, de ő magasabb, vékonyabb és több diplomája van, mint nekem. Hatéves korunk óta vagyunk barátnők, sok mindenben nagyon hasonlítunk és én mindig úgy gondoltam rá, mintha ő az én „jobb verzióm” lenne.
Judit én vagyok, ha egészségesebben ennék, ha rendszeresen sportolnék, és ha kitartóbb lettem volna a tanulásban. Pár éve egy átborozott estén ezt meg is mondtam neki, mire először megszólalni sem tudott a döbbenettől, majd percekig nevetett hisztérikusan.
Elmondta, hogy ő engem mindig irigyelt, mert én formás vagyok, míg ő „deszka”, illetve mert én mindig lázadó módon a saját fejem után mentem, ő pedig jókislányként elvégezte azt az egyetemet, amit elvártak tőle. Ezen elmélázva arra jutottam, milyen butaság magunkat másokhoz hasonlítani.
Amit én magamban hiányosságnak tartottam és kudarcként könyveltem el – hogy nem fejeztem be az iskolát –, az Judit szemében irigylésre méltó lázadás volt. Azóta már csak nevetünk az egészen és már nem érezzük, hogy különbek lennénk egymásnál. Az alábbi öt tipp neked is segíthet leszokni arról, hogy másokhoz mérd magad.
Irigységből csodálat
Az irigység mardosó negatívumát ilyenkor próbáljuk meg pozitív csodálattá alakítani és használjuk inspirációként.
Láttunk egy fitt, csinos lányt? Ne utáljuk érte, hanem dicsérjük meg! És ne kezdjük el a saját testünket szapulni, hanem tekintsünk rá ösztönző erőként, hogy este ne együnk meg egy tábla csokit és másnap lemenjünk edzeni.