A város, ami egyszer csak köddé vált

A város, ami egyszer csak köddé vált

Címlap / Kikapcsolódás / Utazás / A város, ami egyszer csak köddé vált

Rejtély és mítosz övezi Tartessos ősi társadalmát, amit egykor még Atlantisszal is összefüggésbe hoztak. A mostani ásatások és a technológia azonban új megvilágításba helyezi az egykori kultúrát.

Évezredekre visszamenőleg a görög és római szövegek említik Tartessost. Az egymásnak ellentmondó leírások – és hosszú ideig a meggyőző régészeti bizonyítékok hiánya miatt – nem volt könnyű a modern történészeknek és régészeknek pontosan meghatározni, hogy mi is volt Tartessos. Város, királyság, folyó?

A régészek aktuális álláspontja

A jelenlegi történészi álláspont szerint Tartessost manapság általában olyan civilizációnak tekintik, amely az Ibériai-félszigeten őslakosok, valamint görög és föníciai gyarmatosítók keverékéből alakult ki. És gazdag is volt, köszönhetően a bőséges fémforrásoknak és a virágzó kereskedelemnek. A korai felfedezések nyomán a történészek és régészek úgy vélték, hogy a civilizáció az andalúziai Guadalquivir-völgy körül összpontosult.

Viszont a Guadiana-völgyben – Spanyolország portugáliai határa közelében nyugatra – újabb leletekre bukkantak. Emiatt újra kellett gondolniuk, mekkora területre terjedt is ki az egykori Tartessos. Mára összesen több mint 20 Tartessos-lelőhelyet azonosítottak Spanyolországban, és hármat a Guadiana-völgyben tártak fel.

A régészek 1978-ban fedezték fel a Cancho Roano-i lelőhelyet, ami az egykori civilizáció történenek egy újabb darabját tárta fel. A lelőhelyen három, egymás után épült tartessusi templom maradványai találhatók, mindegyik az előző romjain, mindegyik a napkelte felé tájolva.

CARLOS LORITE/istockphoto.com

A legutóbbi (i.e. 6. század vége táján épült) templom vályogfalai 11 szobát ölelnek fel, és körülbelül 500 négyzetméteren terülnek el. De olyan okokból, amelyeket a régészek még nem fejtettek meg, az ie. 5. század végén az itt élők rituálét végeztek, melynek során állatokat ettek, a maradványokat egy központi gödörbe dobták, majd a templomot felgyújtották, és agyaggal lezárták. A tűz során rengeteg tárgyat hagytak elégetni a templomban, például vasszerszámokat és arany ékszereket.

Cancho Roano felfedezése forradalom volt az Ibériai-félsziget régészetében” – mondta a BBC-nek Sebastián Celestino Pérez, aki a 23 éve tartó ásatás igazgatója volt, jelenleg pedig a meridai Régészeti Intézet tudományos kutatója. Kifejtette, hogy a tűz ellenére a helyszín falai, oltárja, a vizesárok és műtárgyak (például ékszerek, poharak és harcos sztélé) is jó állapotban maradtak meg, értékes leletet kínálva a régészeknek.

A felfedezések ellenére a város tartogat még rejtélyeket

Miközben a kutatás folytatódnak a feltárt lelőhelyeken, a történelem szerelmesei a Badajozi Régészeti Múzeumban tartesszi eszközöket, lószobrokat és díszített elefántcsontokat is megtekinthetnek, amelyeket az ősi civilizáció hagyott ránk. Az Ibériai-félsziget első írásos emlékét is kiállították, amit szintén az egykori civilizáció különleges nyelvén véstek egy kőtáblára.

Jelentését még mindig nem sikerült megfejteni. Több, különböző nyelv egyedi keverékének tűnik, és a tudósok még mindig dolgoznak a fordításán. Egyelőre az sem bizonyos, hogy jobbról balra, vagy balról jobbra haladva kell nekiállni a soroknak.

A nyelv, a tömegáldozatok és a tüzek mellett Tartessos másik nagy rejtélye, hogy miért tűnt el úgy 2500 évvel ezelőtt hirtelen. A feljegyzések ugyanis ezután megszűnnek említeni a civilizációt, és a régészeti leletek is eddig a korig terjednek. Hogy ez után mi történt az itt élőkkel, senki sem tudja.

VIDEO Melyik színt utálod a legjobban?

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!