Minél erősebb a vallás, annál szigorúbbak az előírások
Manvir Singh és kutatótársa, Fitouchi is kiemelte, hogy a természetfeletti büntetéséről szóló hiedelmek különösen elterjedtek azokban a kultúrákban, vallásokban, amelyek igyekeznek mélyen befolyásolni a társadalmat. Ezek a kultúrák merev társadalmi normákkal, szigorú előírásokkal és sokszor komoly büntetésekkel rendelkeznek. Sajnos úgy tűnik, hogy a természetfeletti büntetésébe vetett hit ugyan egyéni szinten könnyen válik nyomorúságossá, pozitív eredményeket hozhat a társadalom számára.
„Úgy tűnik, hogy a természetfeletti büntetésről szóló hiedelmek elősegítik az együttműködést a hétköznapok során”
– magyarázta Singh.
Ennek oka az, hogy a különféle vallásokban szigorú előírások szerint élnek az emberek. Helytelenként aposztrofálnak számukra bizonyos tulajdonságokat, szokásokat. Elég csak a hét főbűnre gondolnod (kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, torkosság, harag, jóra való restség). Ha ehhez hozzávesszük, hogy a legtöbb példabeszéd szerint előnyökkel jár az, ha valaki nem megy szembe a vallási előírásokkal, viszont ellensúlyozza rossz cselekedeteit a jókkal, akkor már érthető, miért lehet társadalmi szinten is pozitív hatása a vallásnak. Olvass még a témában
A két pszichológus összegzése szerint a hitünk a természetfelettiben irányíthat mindannyiunkat, ráadásul észrevétlenül.
Ennek oka az, hogy ezek a hiedelmek megkerülik az úgynevezett ismeretelméleti éberséget, vagyis azt a szűrőt, aminek a segítségével értékeljük a mások által közölt információk megbízhatóságát. Ismeretekhez hozzájuthatunk tapasztalat útján és az elménk működésén keresztül is. Azonban „hivatalosan” egy tudás akkor elfogadott, ha nem csak igaz, hanem igazolt is – ez utóbbi a vallás esetében nem állja meg a helyét.
Ez tehát azt jelenti, hogy akik mélyen vallásosak, azok sokszor elvakultak lehetnek egy-egy információ kapcsán. Ők a hallottakat, látottakat teljesen másként értékelik, mint azok, akik nem ugyanabban hisznek (vagy nem is hisznek semmiben).