Hol vagy a rajzon? Rengeteg mindent elárul a gyermek családrajza

Hol vagy a rajzon? Rengeteg mindent elárul a gyermek családrajza

Címlap / Életmód / Család / Hol vagy a rajzon? Rengeteg mindent elárul a gyermek családrajza

A legtöbb gyermek öt-hat éves korára már el tud készíteni egy olyan rajzot, amely betekintést enged az énképébe, megmutatkozik a gyermek anyához és családtagjaihoz fűződő viszonya, továbbá a szülők érzelmi kapcsolata – véli Barancsi Nikolett rajzelemző.  

A kicsik alkotói fejlődésére hatással van a lakóhelye, és lényeges különbség, hogy fiú vagy lány a gyermek, utóbbiak rajzigénye ugyanis sokkal nagyobb és rajzaik is részletgazdagabbak és színesebbek a fiúk rajzaihoz képest.  Ám nem csak gyermekek, hanem felnőttek esetében is sok tanulságos adhat egy családrajz az adott személy érzelmi világáról.

Rajzelemzők úgy tartják, hogy a rajz nem más, mint képi nyelven megalkotott beszéd. Sok kisgyerek képes lerajzolni olyat, melyről beszélni nem tud, vagy nem szeretne. Ennek oka a szókincs hiánya, de az is lehet, hogy ő maga sem tudja, mi a gond pontosan. Időközben rájön, hogy a diszkomfort érzései csökkennek, ha lerajzolja a problémáit.

Az óvodás kori rémálmokat sok szülő úgy oldja, hogy másnap megkéri a gyermeket, hogy rajzolja le, amitől félt álmában. A rajzot ezt követően együtt széttépik. Ezen minden gyermek nagyokat kacag és megkönnyebbül, hiszen gyakorlatilag megsemmisítette a „szörnyet”, akivel éjjel nem tudott szembe szegülni.

Mit árulnak el a családrajzok?

Egy óvodás vagy kisiskolás gyermek számára a legfontosabb szociális csoport a család. Még akkor is, ha a különböző elfoglaltságok miatt naponta csak néhány órát tölt családi közegben. A családrajzok 5-12 éves kor között alkalmazhatók a legeredményesebben. Ehhez azonban tudnunk kell, hogy ilyenkor a gyermek nem egy olyan képet alkot meg, amely egy családi fotó is lehetne, hanem egy olyat, ami a saját fejében létezik a család szóval kapcsolatosan. Ha előkészítjük számára a színes ceruzákat, csak annyit kell mondanunk, hogy „rajzold le a családod”. Ennél többre nincs is szükség, hiszen csak befolyásolnánk őt.

Viszont biztos, hogy kérdéseket fog feltenni, ilyenkor a válaszaink ne legyenek konkrétak, biztosítsuk őt arról, hogy a rajz úgy lesz tökéletes, ahogyan ő azt elkészíti, bárhogyan is szeretné. A rajzolás ideje átlagosan 15-30 perc, s eközben érdemes megfigyelni a gyermek viselkedését is. Kivel kezdi a rajzot, elidőz-e egy-egy családtag felett, mond-e közben valamit, javít-e valamit a rajzon. Általában a szülőkkel indul a rajzolás, de hat-hét éves korig jellemző, hogy a gyermek önmagát rajzolja le elsőként (olykor felnagyítva), ez még a kornak megfelelő egocentrikus világképet mutatja.

  • Globálisan pozitívnak nevezzük, amikor az alakok egy sorban jelennek meg, a lapot kitöltik a családtagok és arányosak, érintkeznek egymással vagy kevés térköz van közöttük.
  • Globálisan negatív a rajz, ha nem jelenik meg határozott családszerkezet, ha az alakok szétszóródnak a térben, aránytalanok, esetleg csak kis helyre tömörül mindenki a rajzon és sok az érintetlenül hagyott terület a lapon.

A családtagok elrendezése az egymás közti érzelmi viszonyokat mutatja be, a gyermek szemszögéből. Fontosak az arckifejezések, hogy egymás felé fordulnak-e vagy egymásnak háttal rajzolja le őket a gyermek.

A két szülő között lerajzolt „én” arra enged következtetni, hogy a gyermek szoros köteléket ápol a szüleivel, ha a két szülő egyforma, közel áll egymáshoz, de ha a gyermek önmagát látványosan kisebbnek és távolabb rajzolja, akkor feltehetően kirekesztettnek érzi magát az otthoni környezeteben.

Oldalak: 1 2 3

»

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást