A személyiségtesztek a mérni kívánt személy erősségeire és gyengeségeire irányulnak. Persze itt sem elhanyagolható a „hazugság faktor”. Természetes emberi tulajdonság, hogy a legtöbb szituációban igyekszünk okosabbnak, vonzóbbnak, egészségesebbnek, sőt talán még boldogabbnak is tűnni, mint ami a valóság. Így van ez akkor is, ha csak saját magunk számára töltögetjük az ilyen teszteket, de fokozottan igaz, ha egy megpályázott állás a tét.
Mire figyeljünk, ha állásinterjú közben elénk tesznek egy tesztet?
Az állásinterjúk alkalmával a személyes beszélgetésen kívül egyre több helyen kéri a potenciális munkaadó, hogy a jelöltek töltsenek ki egy személyiség tesztet. Ilyenkor három lehetőség adódik. Az egyik, hogy a teszt eredménye és a beszélgetés összhangban van egymással. Ez lehet előnyös az álláskereső szempontjából, de ugyanúgy hátrányos is. A másik, hogy a beszélgetés közben szakmailag kifogásolhatatlannak és szimpatikusnak tűnő pályázóról a teszt alapján kiderül, hogy mégsem olyan tökéletes. A harmadik lehetőség, hogy a beszélgetés során kevésbé ideálisnak megismert jelentkezőről a teszt kitöltése után megállapítható, hogy ő a cég álma. Melyik eshetőség a legszerencsésebb, melyik esetben kapja meg az illető az állást?
Tapasztalt HR-esek szerint a személyes beszélgetések során könnyű becsapni az interjúztatót, akkor is, ha már előtte több száz emberrel találkozott, tehát van tapasztalata a szándékos megtévesztésben. Ilyenkor a teszt lehet a döntő vagy egy újabb beszélgetésre hívja be a cég az illetőt és a kérdéses témakörre fókuszálnak. Máskor azonban hiába imponáló a teszt alapján alkotott személyiségrajz. Ha a beszélgetés során nem alakul ki a kölcsönös szimpátia, más lesz a befutó az adott munkára. Olvass még a témában
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
