Út a fogatlanság felé: innen még van visszaút

Út a fogatlanság felé: innen még van visszaút

Címlap / Életmód / Egészség / Út a fogatlanság felé: innen még van visszaút

Senki sem szeret arra gondolni, mi lesz, ha elveszíti a fogait. Az még messze van! – nyugtatgatod magad. – Hiszen még majdnem mind megvan! Jó, kettőt már ki kellett húzni, mert mozogtak, és az ínyem is ronda, de hát az nem a világ vége… (x)

Van egy rossz hírünk: ez pont úgy hangzik, mint a fogatlanság felé vezető út. Jó hír: van egy pont, ahol még sok minden helyrehozható.

Mitől hullanak ki a fogaink?

Jó eséllyel rávágtad, hogy azért, mert öregedünk. Nos, ez nem így van. Idővel valóban gyengülnek a testi funkciók, a szervezet egyre nehezebben birkózik meg a terheléssel, az immunrendszer sem teljesen úgy működik, mint fiatalon. Ez utóbbi azonban sokszor épp hogy jót jelent: az immunrendszer ugyanis az évek alatt rengeteg mindent megtanul a szervezetet fenyegető kórokozókról, és igyekszik hatásos védelmet kidolgozni a legközelebbi támadás esetére.

A felnőttkori fogvesztés leggyakoribb oka valójában nem a szervezet leromlása, hanem a szájban kialakuló gyulladásos folyamatok. 

Hogy néz ki hát a fogvesztéshez vezető folyamat?

Evés-ivás után a fogakon marad egy kevés mindabból, amit fogyasztottunk. Ez lehet olyan kevés, hogy szemmel nem is látható, ám bőven elég ahhoz, hogy az ételmaradékokon elszaporodjanak a különféle baktériumok. A kórokozók, ételmaradékok és nyál keveréke egy puha, ragacsos réteget képez a fogakon. Ezt hívjuk lepedéknek. Ha a mindennapi fogmosás nem elég alapos, vagy kihagyjuk a fogközök tisztítását, a lepedék egy része megmarad, és továbbra is terített asztalként szolgál a baktériumoknak.

A lepedékben nyüzsgő baktériumok között vannak teljességgel ártalmatlan törzsek, sőt, hasznosak is, ám lesznek köztük bőven olyanok is, amelyek képesek megbetegíteni a fogak körüli szöveteket, és gyulladást okoznak. Az első lépés többnyire az íny megtámadása. A fogínygyulladás ritkán marad elszigetelt jelenség: a gyulladás jellemzően tovaterjed, és megtámadja a fogakat megtámasztó szöveteket: a csontot és a fogakat a csonthoz rögzítő rostokat. 

Ekkor már fogágybetegségről beszélhetünk. A sokáig fennálló, krónikus gyulladás meggyengíti ezeket a szöveteket, és így többé nem lesznek képesek megtartani a fogakat. Nem kell túlzottan sok idő ahhoz, hogy a stabil támaszt nélkülöző fogak kilazuljanak, mozogni kezdjenek, végül kihulljanak.

Hogyan lehet megállítani ezt a folyamatot?

Minél hamarabb cselekszel, annál jobb. A rendszeres és alapos napi fogápolás kulcsfontosságú: ha nincs lepedék, akkor a baktériumok nem jutnak táplálékhoz, következésképpen nem szaporodnak el annyira, hogy megbetegítsék az ínyt, majd a fogakat tartó szöveteket. A fogápolás nemcsak fogmosásból áll! Lepedék ugyanis nem kizárólag a fogkefével elérhető helyeken képződik, hanem például a fogak közötti részeken is. Ha nem szeded ki a fogak közé ragadt ételmaradékokat és a képződő lepedéket, a baktériumok a fogak tövéről előbb-utóbb bejutnak az íny alá. Ott megkezdik romboló tevékenységüket, és hipp-hopp, máris azon kapod magad, hogy ínygyulladásod van. 

Honnan tudhatod, hogy ínygyulladásod van?

Ha a lepedékben levő baktériumok miatt az ínyed gyulladásba jön, nem vagy egyedül: az ínygyulladás a világ 6. leggyakoribb betegsége. Ugyanakkor simán elkerülheti a figyelmedet, ugyanis az ínygyulladás eleinte kifejezetten enyhe tünetekkel jár. Az íny kicsit érzékenyebb, kicsit pirosabb, kicsit duzzadtabb, mint szokott – de efelett tényleg könnyű elsiklani. Az már feltűnőbb lehet, hogy amikor fogat mosol, vagy beleharapsz valamibe, megjelenik néhány vércsepp. Igaz, ez sokszor el is maradhat. De fájdalom vagy más határozottan kellemetlen tünet nem szokott figyelmeztetni arra, hogy valami nem stimmel. Később már igen – de akkor jellemzően már nagyobb a baj.

Miért fontos, hogy észrevedd ezeket a jeleket?

Azért, mert ez az a pont, ahol még visszafordíthatod a károsodást. Az ínygyulladást az esetek zömében egy alapos fogtisztítással, vagyis a fogkő és egyéb szennyeződések eltávolításával gyorsan meg lehet szüntetni.

Dr. Bartha Boldizsár az Uniklinik Fogászati Központ parodontológus szakorvosa

Az Uniklinik fogászat fogorvosai épp ezért szokták azt tanácsolni, hogy félévente, évente akkor is menj el egy fogászati ellenőrzésre, ha nincs semmi panaszod. Egy tapasztalt fogorvos rögtön észreveszi a kezdődő ínygyulladást, vagy ha még nem alakult ki semmi, de a lepedék már fogkővé szilárdult a fogaidon, attól is azonnal megszabadítanak, mielőtt ínygyulladáshoz vezetne.

Mi történik, ha itt nem parancsolsz megálljt a folyamatnak?

A gyulladás nem egy passzív és ártalmatlan jelenség. Hallottál már olyat egy barátodtól, hogy „Ja, nekem már évek óta ínygyulladásom/mandulagyulladásom/izomgyulladásom stb. van”? Sokan úgy vélik, a gyulladás csak egy futó kellemetlenség, amivel nem kell törődni. Ez azonban tévedés!

A gyulladt szövetek roncsolódnak, pusztulnak, gyengülnek. A gyulladás továbbá terjedni szokott, és „beszippantja” a környező szöveteket is. Gócként viselkedve pedig nemcsak a közeli, de a szervezet távolabbi pontjain is megbetegedéseket okozhat.

Ezért nem szabad egy vállrándítással elintézni, ha szervezetedben valahol gyulladás van, legyen szó a szájról vagy bármelyik másik szervről.

Ha az ínygyulladást elhanyagolod, és az fogágybetegséggé fajul, akkor egyre kevesebb esélyed van arra, hogy a károsodást vissza lehessen fordítani. A szövetek pusztulását ugyan többnyire meg lehet állítani, de a keletkezett csonthiányt sokszor már nem tudják helyrehozni. És ami még rosszabb, a fogaidat is annál nehezebb lesz megmenteni, minél később fordulsz fogorvoshoz.

Melyik fogászati terület foglalkozik a fogágybetegség kezelésével?

Ha az ínygyulladás jeleit észleled magadon (piros, érzékeny, duzzadt, esetleg vérző íny), vagy arra gyanakszol, hogy fogágybetegséged van (a kilazuló, lötyögő fogak is erre adnak okot a rossz szájszag mellett), érdemes tapasztalt parodontológushoz fordulnod. Így hívják azokat a fogorvosokat, akik a fogakat megtámasztó szövetek betegségeivel foglalkoznak.

A legjobb tehát, ha minél hamarabb észreveszed, ha beindult az a folyamat, amely a fogak elvesztéséhez vezethet, és rögtön a tettek mezejére lépsz. Ez azt jelenti, hogy felkeresed a fogászatot, vagy egyenesen parodontológushoz fordulsz. Noha ma már nagyon profi műfogsorok vannak, azért mégiscsak a saját fogsor az igazi!

VIDEO Így viseled az egyedüllétet, csillagjegyed szerint

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!