Míg egyesek sokkal kevésbé törődnek azzal, hogy egy barát milyen gyorsan válaszol az üzenetükre, mások érzelmi hullámvasútra ülnek, amikor egy üzenetre nem érkezik azonnal válasz, legyen szó sms-ről, vagy a közösségi médiában elküldött üzenetről. Ezt a 24 órás „digitális elérhetőség” hatása vezérli. Az a társadalmilag rögzült elvárás, hogy a címzettnek folyamatosan elérhetőnek kell lennie, és azonnal válaszolnia kell a megkeresésünkre.
Miért dühíti a késlekedés annyira egyeseket, míg másokat egyáltalán nem zavar?
Az emberek továbbra is különféle módokon kommunikálnak; egyesek folyamatosan a telefonjukhoz vannak kötve, míg mások bizonyos időre le akarnak kapcsolódni róluk. De a válaszadási idő miatti feszültségek a társadalmi normákra – vagy ezek hiányára is – vezethetők vissza. A digitális technológia új fejleményei meghaladták a kölcsönösen elfogadott új kommunikációs paradigmák eddigi fogalmait. Így amikor üzenetet küldünk, nem mindannyian ugyanazon „szabályok” szerint válaszolunk.
Az új generációs kommunikációs csatornák minden eddiginél gyorsabbá és egyszerűbbé teszik az üzenetek elküldését. Ezzel párhuzamosan minden korábbinál nagyobb nyomás alá helyezték az embereket, hogy folyamatosan elérhetőek legyenek. És így is teszünk: egy 2021-es felmérés adatai szerint az amerikaiak 30%-a azt mondja, hogy „szinte folyamatosan” online van. Olvass még a témában
Nehezen veszed rá magad az edzésre? Próbáld ki ezt a pszichológiai trükköt
„Tökéletes nem létezik, ne kergesd” -50 feletti nők tanácsai fiataloknak
„Bottal ütötte a néni a síkképernyős tévét” – Hipermarketben dolgozók mesélnek szürreális vevőkről
Az 5 tibeti rítus: ezek a jógagyakorlatok tényleg jobbá leszik az életed!
„Ez a mindenütt jelen lévő mobilok – a legtöbb embernek van mobiltelefonja minden kommunikációs platformmal, és ezért azonnal képes reagálni –, és a jelenlegi normák változásának kombinációja”
– mondja Jeff Hancock, a Stanford Egyetem kommunikációs professzora és a Social Media Lab igazgatója.
Egyszerűen minden eddiginél több módja van az emberekkel való kapcsolatfelvételnek, és a válaszadási nyomás egyre inkább normalizálódott. Ez annak köszönhető, hogy a kommunikációs platformok a zsebünkben vannak, bárhová is megyünk. Látszólag mindig tudunk válaszolni, ezért „kell”.
Ráadásul a telefonjainkon lévő alkalmazások és közösségi média platformok beépítik mindennapi életünkbe a 24 órás kommunikációt – ami különösen igaz a távmunka térnyerésével. A gyors válaszadás paradigmává vált a munkahelyen, mivel a főnöknek késedelmesen írt válasz rossz fényt vet ránk.
