Amikor 25 évvel ezelőtt Klaus Schmidt német régész először kezdett ásatásokat egy török hegytetőn, meg volt győződve arról, hogy az általa feltárt épületek szokatlanok, sőt egyediek.
Az Urfa melletti mészkő-fennsík tetején Gobekli Tepe-n, Schmidt több mint 20 kör alakú kőburkolatot fedezett fel. A legnagyobb 20 méter átmérőjű volt, ennek a kőkörnek a közepén két, igényesen faragott oszlop volt. A faragott kőoszlopok – kísérteties, stilizált emberfigurák összefont kézzel és rókaszíjas övvel – akár 10 tonnát is nyomhattak.
A faragásuk és felállításuk óriási technikai kihívást jelenthetett azok számára, akik még nem háziasították az állatokat, vagy nem találták fel a kerámiát, nem is beszélve a fémszerszámokról. Az építmények 11 000 évesek voltak, vagy annál is régebbiek. Így az emberiség legrégebbi ismert műemlék épületei lettek, amelyeket nem menedékként, hanem más célból építettek – írja a BBC. Olvass még a témában
Egy évtizedes munka után Schmidt figyelemre méltó következtetésre jutott. Mint a BBC-nek elmondta, Gobekli Tepe segíthet újraírni a civilizáció történetét. Megmagyarázza, miért kezdtek el az emberek gazdálkodni, és állandó településeken élni.
