A Covid 19- vírushelyzet kapcsán főleg a betegséghez kötődő fizikai tünetekről kaptuk a legtöbb tájékoztatást. Idővel kiderült, hogy a járvány és a vele járó bezártság súlyos mentálhigiénés problémákat is előidézett: ez alól a fiatalok sem kivételek.
Több európai országban végeztek felméréseket azzal kapcsolatban, hogy a korlátozások és a jelentősen megváltozott életmód milyen hatást gyakorolt az emberekre. Pszichológiai rendellenességek a vizsgált populáció 58 százalékánál voltak kimutathatók, jellemzően alvászavar, szorongás, energiahiány, félelem, illetve szorongásos pánikroham.
Kiemelten veszélyeztetett csoport tagjai a tinédzserek, akiket egy egyébként is szenzitív időszakban ért el a pandémia. Ők különösen rosszul élték meg a négy fal közé zártságot és a helyzettel járó bizonytalanságot.
A 18 év alatti fiatalokat már most Covid-generációnak nevezik. Amit ők az elmúlt másfél év alatt megéltek, teljesen eltér a korábbi generációk tapasztalataitól, éppen ezért a helyzetre adott reakciójukat, tüneteiket is később elemezték.
Perjés Kata mentálhigiénés asszisztens több Budapest közeli kistelepülésen dolgozik, testközelből tapasztalta mindazt a változást, amely a tizenéveseket érintette:
„A többiek is megszenvedték ezt az időszakot, főleg a korlátozások, a teljes bezártság idején. A legnehezebben a kortársak hiányát dolgozták fel a gyerekek, sokan nem akarták megérteni, hogy most tényleg nem találkozhatnak. Próbáltak megoldásokat találni, maszkban valahol a szabadban, játszótéren vagy ahol sikerült találkoztak egymással legalább rövid időre.”
Korábban ez a generáció a határokon átívelő teljesen nyitott világ rendjéhez szokott. Ez a szabadság egyik napról a másikra szűnt meg, a szabályok korlátozták őket mozgásukban, társas kapcsolataikban. Nem találkozhattak a barátaikkal, nem mehettek szórakozni, ismerkedni és hozzá kellett szokniuk az online oktatáshoz annak minden előnyével és hátrányával.
Mindez traumatikus élmény. Több családban ráadásul nem csak a betegségtől való félelem, az elszigeteltség okozott gondot, de a létbizonytalanság, a munkahely elvesztése is megjelent további stresszfaktorként.