1. A bölcsesség madara
Az ókori Görögországban és Rómában az istenek szent állatainak tartották a baglyokat. A görögöknél Pallasz Athéné volt a bölcsesség, a kézművesség és a tudományok istennője. Római megfelelőjét Minervának hívták. Mindkettejüknek a bagoly volt a kedves madara. Nagy tisztelet övezte őket, ezért a megbecsülés átsugárzott a baglyokra is.
Athénét általában hosszú ruhás, szigorú tekintetű szűz leányként ábrázolták, fegyverzetben, dárdával, pajzzsal, sisakosan. A lábánál ott gubbasztott a bagoly. Az athéniak, amikor útnak indulva baglyot láttak, meg voltak győződve arról, hogy Athéné istennő küldte el hozzájuk kedves segítőtársát. Úgy tartották, hogy baglyot látni szerencsét jelent. Annyira tisztelték a baglyot, hogy pénzérmékre, medálokra verették a képét.
Az ókori rómaiak számára a bagoly továbbra is a bölcsesség jelképe maradt. „Minerva baglya éjjelente repül” ‒ mondták. Így akarták kifejezni, hogy a jó gondolatok éjszaka születnek. Olvass még a témában
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
