Miért terjedt el, hogy bölcs a bagoly? Igaz, hogy szerencsétlenséget hoz? Ennek jártunk utána!
1. A bölcsesség madara
Az ókori Görögországban és Rómában az istenek szent állatainak tartották a baglyokat. A görögöknél Pallasz Athéné volt a bölcsesség, a kézművesség és a tudományok istennője. Római megfelelőjét Minervának hívták. Mindkettejüknek a bagoly volt a kedves madara. Nagy tisztelet övezte őket, ezért a megbecsülés átsugárzott a baglyokra is.
Athénét általában hosszú ruhás, szigorú tekintetű szűz leányként ábrázolták, fegyverzetben, dárdával, pajzzsal, sisakosan. A lábánál ott gubbasztott a bagoly. Az athéniak, amikor útnak indulva baglyot láttak, meg voltak győződve arról, hogy Athéné istennő küldte el hozzájuk kedves segítőtársát. Úgy tartották, hogy baglyot látni szerencsét jelent. Annyira tisztelték a baglyot, hogy pénzérmékre, medálokra verették a képét.
Az ókori rómaiak számára a bagoly továbbra is a bölcsesség jelképe maradt. „Minerva baglya éjjelente repül” ‒ mondták. Így akarták kifejezni, hogy a jó gondolatok éjszaka születnek.
2. Az ördög szolgája
A középkorban szent madárból „tisztátalan” állattá, az ördög szolgájává, a halál hírnökévé alacsonyodott le a bagoly. A babonás emberek rossz szellemet gyanítottak a baglyokban, és jobban féltek tőlük, mint a vadállatoktól. Pusztították is, ahol érték, leverték a fészkét, összetörték a tojásait.
Aki a baglyok életét sem ismerte, több okból is félt tőlük, többek között az éjszakai életmódjuk, a szörnyű huhogásuk miatt. És azért is, mert sötétben is látnak, és nesztelenül repülnek. Minden élőlény zajt kelt, ha repül, még a legkisebb szúnyog vagy légy is. Csak a „gonosz” lélek tud hangtalanul repülni.
3. Csak éjszaka lát?
Sokáig legendák vették körül a baglyot. Például azt terjesztették róla, hogy csak éjszaka lát, nappal teljesen vak.
Tény, hogy éjszaka vadászik. De akad köztük nappali vadász is, hiszen a föld minden táján él (az Antarktisz kivételével). Északon is, ahol fél évig tart a nappal, és fél évig az éjszaka. Nappal is látnak, csak éjszaka jobban.
Az ijesztő hatást csak növeli, hogy szemének nemcsak elhelyezkedése és nagysága, hanem merevsége és mozdulatlansága is szokatlan. Jól lát előre, oldalra, sőt, még hátrafelé is, csak a fejét kell elfordítania hozzá.
4. Nesztelenül repül
Repülés közben nem hallatszik a szárnya suhogása. Ennek az az oka, hogy a baglyok szárnyának elülső peremén éles tolltaraj van, amely lendületvételkor lefékezi a levegőáramlatot. A szárnyvégeken puha tollrojtok csökkentik a szárny mögött keletkező légörvényeket. Nem csaphat zajt a bagoly, mivel fő tápláléka az egér vagy más apró rágcsálók, amelyek jó hallású, ijedős állatkák.
De a bagolynak is jó az érzékelése: körülbelül 500-szor jobban hall, mint az ember. Képes az általunk fel nem fogható ultrahangok és hősugarak érzékelésére is. Például meghallja a fatörzsön szaladgáló bogár neszét vagy a vastag hó alatt motoszkáló egeret, illetve érzékeli testük melegét.
5. Egerek és baglyok
Sok évvel ezelőtt megfigyelték, ha bagoly tűnik fel egy faluban, és rászáll egy házra vagy pajtára, és félelmetes hangján huhogni kezd, ott baj történik. Például egér pusztítja a gabonát a csűrben, hombárban. Ha a gabonaföldek fölé száll a bagoly, hamarosan ott is megjelennek az egerek. Ennél nagyobb kellemetlenség nem is érheti a gazdát. Az emberek összefüggést láttak a bagoly és az egerek között. Valóban van, csak fordított sorrendben: először az egér telepszik meg, és csak utána jön a bagoly.
VIDEO Így viseled az egyedüllétet, csillagjegyed szerint
