Sokáig tabunak számítottak, manapság azonban szinte bármilyen foglalkozás képviselői között találni olyanokat, akiknek tetoválása van. De lehet, hogy ez tényleg elárul valamit a személyiségükről?
Egy 401 humánerőforrás-szakértő bevonásával készült országos felmérés 60 százaléka jelezte, hogy a látható tetoválás (például az arcon, a kézen vagy a nyakon lévő) az egyik „legjobb módja annak, hogy ne alkalmazzák a munkakeresőt”. Aki a tehát tetováláson gondolkodik, annak mérlegelnie kell a negatív sztereotípiákon alapuló munkahelyi diszkrimináció esetleges jövőbeni gazdasági hátrányait, szemben a személyes (én)kép és a csoportidentitás közvetlenebb megszerzésével – magyarázza a psychologytoday.com szakértője.
A tetoválásról szóló döntés tehát klasszikus intertemporális kompromisszumot jelent, ahol a jelenlegi vágyakat és előnyöket a jövőbeli költségekkel mérik össze. Impulzívan cselekszenek és rövidlátást és jövőorientáció hiányát mutatják azok az egyének, akik ennek ellenére a tetoválás megszerzését választják?
Érdekes kutatási eredmények
Ezt szem előtt tartva Anne Wilson szociálpszichológus és dr. Bradley Ruffle elvégzett egy felmérést abban a kérdésben, hogy vajon a tetovált emberek nagyobb valószínűséggel hoznak-e rövidlátó és impulzív döntéseket, mint a nem tetovált egyének.
1104 amerikai résztvevőt vettek fel az Amazon Mechanical Turk (MTurk) nevű online platformról. Az oldal lehetővé teszi az ellenőrzött kísérleti és felmérési kutatásokat. Tanulmányuk egy fizetett választási kísérlettel kezdődik. Kapjon-e a résztvevő ma egy dollárt, vagy várjon három hetet, hogy 1 dollár 10 centet kapjon?
A fizetési összeget fokozatosan emelték három héten át, amíg a résztvevő hajlandó volt lemondani az egy dollárról a már nagyobb, három hét múlva esedékes összegért. Minél nagyobb összeget várt el a résztvevő a dollár mostani lemondása érdekében, annál rövidlátóbbnak tekintették őket.
A tetováltak jelenorientáltabbak
Azt találták, hogy a nem tetovált válaszadók sokkal kisebb összegért adták fel az aznapra ígért 1 dollárt, mint azok, akiknek legalább egy jól látható tetoválása van. Köztes esetet képviselnek azok a résztvevők, akiknek tetoválása(i) könnyen elrejthetők ruházattal. Leegyszerűsítve azt tapasztalták, hogy a tetoválatlanok jobban jövőorientáltak, és a láthatóan tetováltak átlagosan a leginkább jelenorientáltak ebben a pénzügyi feladatban.
Amikor az adatokat nemek szerint is lebontották, egy kivételt fedeztek fel a fenti minta alól. A csak rejtett tetoválásokkal rendelkező nők semmivel sem impulzívabbak vagy rövidlátóbbak, mint a nem tetovált nők. Miért inkább a rejtett tetoválásokkal rendelkező férfiak jelenre összpontosítóak és impulzívabbak, mint a nem tetovált férfiak, miközben a nők között nincs ilyen különbség?
A kutatók feltételezik, hogy a tetoválás kisebb lépés a nők számára, mert a test- és arcdíszek társadalmilag elfogadhatóbbak a nők estében, mint a férfiaknál.
A fennmaradó kérdés a tetoválás és a rövidlátás közötti okozati összefüggésre vonatkozik. A rövidlátó egyének nagyobb valószínűséggel csináltatnak tetoválást, vagy a tetoválás vezet rövidlátáshoz? Míg az utóbbi hipotézis kevésbé valószínűnek tűnhet, egy másik vizsgálatban kimutatták, hogy a korlátozott pénzügyi eszközök hogyan képesek rövid távú gondolkodás kialakítására, még akkor is, ha véletlenszerűen osztják ki őket egy kísérletben.
Wilson és Ruffle eredményei nem vizsgálták a kérdést, hogy a tetoválás vezet-e a rövidlátó gondolkodásmódhoz. De a kutatók megkérdezték résztvevőiket, hogy mekkora valószínűséggel készítenek (másik) tetoválást a következő évben. Feltűnő volt, hogy a nem tetovált személyek, akik jelezték, hogy nagy valószínűséggel készíttetnek tetoválást az elkövetkező évben, és a már tetováltak is hasonlóan rövidlátóan hoztak döntéseket a vizsgálatban. Ez az eredmény alátámasztja azt az elképzelést, hogy a rövidlátás hajlamosítja az egyéneket a tetoválásra.