Honnan tudhatod, milyen testalkat vagy?
- Mérd meg a kulcsfontosságú testrészeidet:
- Vállszélesség – a legszélesebb ponton mérd meg a válladat.
- Mellkas/körfogat – a mellkas legszélesebb részén mérd meg.
- Derékbőség – a legkeskenyebb ponton, általában a köldök felett.
- Csípőbőség – a csípő legszélesebb részén mérd meg.
- Hasonlítsd össze a méréseket:
- Nézd meg, melyik testrész dominál a többivel szemben.
- Az arányok alapján beazonosíthatod a testalkatodat.
Ha megvannak az adatok, akkor már csak számolnod kell. Lássunk egy példát! Ha a mellbőséged 94 cm, a derekad 68 cm, a csípőd pedig 102 cm, akkor te első pillantásra körte alkatú vagy – hiszen a csípőd a legszélesebb, ráadásul jóval kerekdedebb, mint a derekad.
Azonban gyakori, hogy nem csak a centiket hasonlítjuk össze, hanem arányokat is számolunk, azaz megnézzük, hogy az egyes adatok között mekkora különbség van. Jellemzően a vállakat és a derekat, valamint a derekat és a csípőt szokták összehasonlítani a szakértők.
A homokóra alkatra jellemző, hogy a derék és a csípő aránya 0,6-0,7 körül mozog. Ennél kisebb arányszám esetében a körte alkat általános, míg, 1-hez közelítve a téglalap.
Olvass még a témában
Ezek az értékek meghatározzák az alapot, amit árnyalnak a további eredmények: ha az arányok a mell irányába tolódnak el, akkor fordított háromszögről beszélünk. Amennyiben a mell és a csípő arány közel azonos és a derék széles, akkor az alma alkat érvényesül.
