A mandala eredete
Az első mandalákat vallási célokra, meditációt segítő eszközként készítették. Indiában használták és használják ma is a meditáción kívül különféle ceremóniákhoz, és a tibeti buddhizmus eszköztárához is hozzátartozott.
Maga a mandala szó is szanszkrit eredetű, és olyasmit jelent, hogy ‘kör, amelynek középpontja körül minden forog’.
A tibeti megfelelője kyilkhor, jelentése: ‘az, ami körülvesz egy középpontot’. A két fogalom szinte azonos, közös bennük a mandala legfontosabb része: a középpont. A Kínában és Japánban készült mandalák gyakran ottani írásjeleket is tartalmaztak. Olvass még a témában
Hogyan hat a mandala a szemlélőjére?
A mandalák szemlélésének egészen sajátos mágiája van, amely az évszázadok során semmit sem változott. A formák és színek révén a szimbolika közvetlenül a tudatalattira hat, és így a pszichének olyan területeit éri el, amelyekhez másképp nehéz közel kerülni.
