A másik véglet: a múlt
Régen nem kötődtek ennyire a gyermekhez, hiszen az élet nem engedte meg ezt a luxust, a gyermekhalandóság, a sok gyermek születése vagy épp a társadalmi elvárások kapcsán. Régebben az anyát nem szeretni volt szükségszerű, hanem tisztelni. Mára mindkét fogalom elkopott.
A gyerekek nagy része úgy beszél anyjáról, anyjával, hogy az már szégyen. Valódi tiszteletről pedig már rég nem beszélhetünk, vagy legalábbis nagyon kevés esetben. Ilyenkor jön az, hogy az anya sírva fakad: pedig annyi mindent megtettem a gyerekért. Igen, valóban sokat teszünk a gyerekekért, csak sok esetben nem azt, amit kell.
Tehát, szülni akkor szükségszerű, ha nem saját álmainkat, szeretetünket akarjuk a gyerek életébe beleszuszakolni, hanem lehetőséget adunk a gyereknek arra, hogy éljen, méghozzá a saját életét élje, melyre mi legjobb tudásunk szerint felkészítettük őt.
Ez annyit tesz, hogy kevés, de valóban fontos, a gyerek igényeinek, tehetségének megfelelő mennyiségű lehetőséget biztosítottunk neki. A gyerekkor végén pedig képesek vagyunk arra, hogy elengedjük a kezét, és szeretve elismerjük azt, hogy felnőtt lett a gyerek.
Következő cikkünkMennyei lakoma kevés hozzávalóból, 20 perc alatt2 pár jó minőségű virsli 15 dkg zöldborsó (fejtett) 6-7 aszalt paradicsom 2 evőkanál olaj az aszalt paradicsom alól só toszkán fűszerkeverék 500 g durum penne tészta 5 dkg reszelt parmezán sajt bazsalikom levél a díszítéshez A tésztát sós vízben al dentére főzzük. Közben a karikára vágott virslit nagy serpenyőben, hogy majd a…Ne maradj le rólunk: állíts be minket elsődleges forrásnak, és többször látod a bien.hu-t a Google-találataid közt.
Beállítom a Google-benAz Életmód rovat legjobbjai minden kedden a postaládádban
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
