Érezted már valaha azt, hogy másként bánnak veled csak azért, mert van idősebb vagy fiatalabb testvéred is? Vagy éppen azért, mert egyedüli gyermek vagy a családodban? Rengeteg olyan elképzelés terjeng, amelyek szerint bizonyos dolgok aszerint történnek velünk az életben, hogy hányadik gyermekként születtünk. Gondoljunk csak arra, hogy a népmesékben például mindig a legkisebb királylány volt a legszebb és a legokosabb, aki aztán elsőként talált rá a királyfijára. De vajon van ezekben az elképzelésekben bármi igazság?
A születési sorrend elmélete
Van egy úgynevezett születési sorrend elmélet, amelyet Alfred Adler pszichoterapeuta dolgozott ki az 1900-as években. Eszerint az, hogy egy gyermek a családjába hányadikként születik - az elsőszülöttől a legfiatalabbig és a kettő közötti minden pozícióig - meghatározza a gondolatait és a viselkedését. Adler elmélete szerint a gyerekek nem eredendő tulajdonságokkal születnek, hanem a családi környezetük és dinamikájuk játszik szerepet abban, hogy milyenek lesznek.
Igaz, hogy minden család más és más, de Adler úgy vélte, hogy sok a hasonlóság a szülők és a gyerekek, illetve a testvérek közötti interakciók között. De vajon ez tényleg igaz lenne? Nos, valójában mind a napig vita tárgyának számít, hogy Adlernek miben lehetett igaza és minden nem, ennek ellenére izgalmas lehet, ha a saját életünket és tapasztalatainkat összevetjük azzal, ami szerinte pusztán abból adódik, hogy hányadik gyermekként születtünk a családunkban.
Igaz, hogy minden család más és más, de Adler úgy vélte, hogy sok a hasonlóság a szülők és a gyerekek, illetve a testvérek közötti interakciók között. De vajon ez tényleg igaz lenne? Nos, valójában mind a napig vita tárgyának számít, hogy Adlernek miben lehetett igaza és minden nem, ennek ellenére izgalmas lehet, ha a saját életünket és tapasztalatainkat összevetjük azzal, ami szerinte pusztán abból adódik, hogy hányadik gyermekként születtünk a családunkban.