A szükséges rossz: a fájdalom

A szükséges rossz: a fájdalom

Címlap / Életmód / Egészség / A szükséges rossz: a fájdalom

Amikor fájdalomra gondolunk, két féle fájdalom jut az eszünkbe. A testi fájdalom és a lelki fájdalom. Mindegyikre van gyógyír, de minden gyógyír hasznos. Az ember fél a fájdalomtól, szinte retteg, és mindent megtesz, hogy elkerülje. Pedig léte szükséges. A testi fájdalom megmutatja, hogy hol van a probléma, a test melyik területét kell gyógyítani, a lelki fájdalom pedig egy tanulási folyamat része, megmutatja, hogy mi a jó és mi rossz nekünk, mit kell a továbbiakban elkerülnünk.

Test és lélek

A gyógyításban a holisztikus szemlélet szerint, minden testi fájdalom, tünet eredete a lélekben keresendő. Ezt már régóta hangoztatják a természetgyógyászok, ám az orvostudomány sokáig külön kezelte a testet és lelket, ezek bajait. A mai holisztikus gyógyászat annak köszönhető, hogy a lélekgyógyászat lassan kezd felzárkózni a testet, mint különálló részt gyógyító tudományokhoz.
Egyre inkább tartja magát az elmélet is, hogy komolyan kell venni azokat az ismeretlen eredetű fájdalmakat is, melyeket eddig csak képzelődésnek gondolt a tudomány.

Egy érdekesség

A magányos embereknél sokkal hosszabb ideig tartanak fájdalmaik, mint azoknál, akik nem magányosak. 687 reumás beteggel, akiknek átlagéletkoruk 62 év volt, tesztlapot töltettek ki a kutatók. A magányos betegeknél háromszor volt gyakoribb az erős, hosszantartó fájdalom, mint a valamilyen közösséghez tartozó társaiknál.
Ez azt jelenti, hogy ha terápiás jelleggel bevonnák a magányos embereket bizonyos közösségekbe, az a betegnek is jobb lenne, hiszen kevesebbet szenved, de a gazdaságnak is, mivel kevesebb gyógyszerrel kellene ellátniuk a lábadozókat.

Ember és ember

Szükségünk van tehát társas kapcsolatokra, hiszen ez egy olyan szükséglet, ami hosszabb, boldogabb életet biztosíthat. Az embereknek össze kell csiszolódniuk, legyen az házasság, barátság, vagy munkakapcsolat. A társas kapcsolat intimitásától, szorosságától függ, hogy mennyire vagyunk sebezhetők, mennyire fáj a másik ember által okozott csalódás.
Ezt én – normális esetben – egy szimbiózisként képzelem el. Társas kapcsolatok nélkül az ember mit sem ér, megrövidül az élete, ám ha kapcsolatai nem megfelelőek, az is lelki problémákhoz vezet. Tehát – igenis igaza van szüleinknek – meg kell válogatnunk, hogy kivel barátkozunk.

Fizikai fájdalom nélkül már gyerekkorunkban meghalnánk

A veleszületett szenzoros és autonóm neuropátia egy olyan betegség, amiben az ember nem érez fájdalmat. Az ilyen csecsemők nem sírnak, sem akkor, ha éhesek, sem akkor, ha szomjasak, és akkor sem, ha megütik magukat.
Ez azért probléma, mert a szervezet a fájdalommal figyelmeztet, ha valami baj van – mondjuk vakbélgyulladás esetén, vagy baleseteknél nem érzi a gyerek, ha eltöri valamelyik csontját. Ezt a betegséget egy genetikai mutáció okozza, belterjes házasságok esetén gyakoribb. Az ebben a betegségben szenvedő gyermekek nagy része három éves kora előtt meghal.

A fájdalomcsillapítók korszaka

A fájdalomtól való rettegés egyre inkább arra sarkallja a gyógyszergyártókat, hogy újabb és újabb, egyre hatékonyabb fájdalomcsillapítókkal rukkoljanak elő. De nézzük csak meg, hogy a ma közkedvelt fájdalomcsillapítóiban mi van. Természetes anyagok, némi kemikáliával ,,felturbózva”. Tehát nincs új a nap alatt.

Ugyanazt a hatást – sőt, mellékhatások nélküli gyógyhatást – tudjuk elérni egy gyógynövénnyel, mint amit a gyógyszer gyártók kínálnak nekünk a hétköznapokra. A fájdalom megszüntetésének vannak egyéb módszerei is, mint például az akupunktúra, vagy az agykontroll.
Olyan világot alakítottunk ki, ami kedvez lelki bajaink kialakulásának, ezáltal testi bajaink kialakulásának is. Ebből pedig következik: a fájdalmat saját magunk okozzuk magunknak. A fájdalmat tehát nem úgy kell megszüntetni, hogy nyakra-főre szedjük a fájdalomcsillapítókat – az csak tűzoltás. El kell kezdeni megjavítani a világot, saját világunk rendbetételével. Ez pedig mára már sürgető létkérdés…

VIDEO Üde tavaszi barackos smink

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!