Az addigi kutatások mégis sok érdekességet feltártak, többek között azt is, hogy a művészek között nyolcszor gyakoribb a szinesztézia, mint az átlag lakosság körében. Ez is azt mutatja, hogy egy szinesztéziás – ha megfelelően tudja kifejezni magát, például a művészet nyelvén – akkor csodákra képes, hiszen többnek tudja láttatni a világot, mint amit egy átlagember felfog az érzékszervei által.
A projektorok, az asszociátorok
Megjelenési formája szerint két fajtája létezik a szinesztéziának, melyek közül az asszociatív a gyakoribb. Ilyenkor az ember úgy érzi, mintha lelki szemei előtt jelenne meg a valós ingerforrás nélküli kép.
A projektív fajta esetében ugyanakkor mindez az észlelő testében vagy a külvilágban játszódik le – erre jó példa az auralátás. Olvass még a témában
De klasszikus megnyilvánulásnak számít még a ,,színes hallás” és a ,,tükör-érintés” típusú szinesztézia is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy vannak emberek, akik szokatlanul erős empátiás képességekkel rendelkeznek, így fizikailag is képesek átélni valaki más fájdalmát (ez a tulajdonság egyébként sokszor családon belül öröklődik).
