Sajnos szexuálisan is elképesztően zárkózott volt Anna (és még szűz), ezért olyan lassan haladtunk a testiség titkos ösvényén, hogy úgy éreztem magam, mint egy buddhista szerzetes, akinek az a feladata, hogy a templomhoz felfelé menet minden lépcsőn meg kell állnia, és elmélkednie két napig.
Szép heteket, hónapokat töltöttünk együtt, de éreztem, hogy nem ő az igazi, hiányzott belőle a vitalitás, a lazaság, a szikrázó szexualitás. Szerintem ő is érezte hogy én másra vágyom, és a harmadik hónap végére lendületemet is vesztettem. Gyakorlatilag egyszerre döntöttük el, hogy szakítsunk, ami viszonylag fájdalommentesen zajlott.
Nem bánom, hogy megtapasztaltam ezt a fajta, „neveljünk nőt a lányból” típusú kapcsolatot, de egy életre elegem lett belőle. Az eset óta már csak olyan hölgyekkel voltam hajlandó kapcsolatba bonyolódni, akik vagányak, érett gondolkodásúak és nyitottak a világra. Olvass még a témában
„A pasim azt akarta, hogy a gimis szerelme legyen az esküvői tanúja” – Történetek a „remélem elhagytad” kategóriában
„A mai férfiak mindent a nőktől várnak el” – Férfiak a hercegnő-korszakukban
„Váláskor nincstelenül kerültem az utcára” – ne gazdag férjet válassz, hanem nagylelkűt
Ezért érdemes neked is romantikus regényeket olvasnod
Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
