5 dolog, amit tudnod kell, mielőtt a második gyereket tervezitek

Szőke Angéla
Írta: ,

Amikor az anyukák az esetleges kezdeti nehézségek után végre beállnak egy kényelmes rutinra az első gyerekkel, hirtelen amnéziások lesznek. Elfelejtik a terhesség, a szülés és az első hónapok fáradalmait és alig várják, hogy újra átéljék a csodát. Fiatal anyuka-ismerőseimet kérdeztem, hogyan élték meg az „egyik kicsi, másik pici” helyzetet. Az alábbi válaszok segítenek, mire kell számítani, ha jön a kistestvér.

1. A második gyerekkel könnyebb a babázás

Minden kezdő anyuka tiszta stressz az első baba születésekor, hiszen minden új számára. Életében először szoptat, fürdet, pelenkáz és kel fel éjszaka háromóránként etetni. A második gyerek születésekor pedig már mondhatni profi ebben, hiszen nem hívja pánikolva az anyóst, hogy mit kell csinálni, ha kiesett a gyerek szájából a cumi, vagy ha már egy órája ordít. Kitti így idézi vissza ezeket a hónapokat:

„Sokkal jobban élveztem a babázást a második gyerekkel, mivel már nem izgultam és mindenben volt gyakorlatom Így jobban jelen tudtam lenni és végig nyugodtabb voltam.”

2. Két gyerek felér öt gyerekkel

„Az első dolog, amire rájöttem, amikor megszületett a második kisfiam, hogy 1 + 1 az nem kettő, hanem inkább öt” - mondja Barbara.

Állítása szerint olykor szeretne polippá változni, mert szüksége lenne nyolc karra. Ha férjével mennek valahova a gyerekekkel, relatív könnyű dolguk van, hiszen mindenkinek jut egy gyerkőc, de egyedül kimozdulni a két csemetével igazi kaland.

„Mire az egyikre feladom a cipőt, addig a másik már szétpakolta a fél konyhát. Ketten háromfelé szaladnak, én meg csak kapkodom a fejem és próbálom kezelni a káoszt.”

3. A testvéri kapcsolat előnyei és hátrányai

Kép forrása: photobac/Depositphotos.com

A második baba születése előtt a legtöbb szülő gondosan felkészíti a gyerekét a kistestvér jöttére, de ez sajnos nem mindig elég. A féltékenykedés hisztis viselkedést eredményezhet az elsőszülöttnél, aki azután, hogy eddig őrá irányult szülei osztatlan figyelme, úgy érezheti, mellőzött lett. Orsiék így oldották meg a problémát:

„Tudtuk, hogy a nagylányom számára továbbra is kell találnunk időt, amikor vagy én, vagy a férjem kettesben vagyunk vele és csak rá figyelünk. Beírattuk úszni, amit egyrészt nagyon élvez, másrészt mivel én viszem oda és az apja hozza el, mindkettőnkkel van heti kétszer „saját ideje”. Ugyanakkor szereti a kisöccsét is és mindig elolvadok, amikor megpuszilja.”