A világ számos vidékén szentként tisztelik az olajfát. Terméséből, melynek érett állapotban gyümölcsös íze van, pástétomot is készítenek,. Mi mindent lehet még tudni ezekről a táplálékokról? Reméljük, hogy az olívaolaj és az olajbogyó kedvelői érdeklődéssel fogják olvasni cikkünket!
A szentként tisztelt olajfa
Az ókori görög mitológiában Pallasz Athéné egy olajfát ajándékoz Attika városának, hogy a pártfogója lehessen, így szerezve előnyt a tengeristennel, Poszeidónnal szemben.
A világirodalomban az olajfa gyakran szerepel teremtés- és eredetmítoszokban. A mediterrán országokban a halhatatlanság jelképe.
A Bibliában egy galamb olajfalevelet hoz Noénak, amikor a víz már eléggé leapad.
Amikor Noé újra elengedi a galambot, és az nem tér vissza, ráeszmél, hogy Isten haragja lecsillapodott, és a hajó lakói hamarosan otthonra lelnek majd a szárazföldön.
Az olajbogyó nem csupán táplálék volt, olaja kozmetikai szerek alapanyagául is szolgált. Egyiptomban Ízisz királynő tanította meg az embereket az olajfa különféle kedvező tulajdonságaira.
Olajfa, olajbogyó, olívaolaj
Az olajfa több száz évig is elél, és akár 15 méter magasra is megnőhet, ha nem metszik meg az ágait abból a célból, hogy a bogyóit könnyebben le tudják szedni. Levelei örökzöldek.
Bizonyos fajtákat bogyóként, étkezéskor fogyasztják, más fajtákból inkább olajat készítenek. Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban, Portugáliában, Franciaországban, Cipruson és Szlovéniában vannak a legnagyobb olajfa-termő vidékek.
Világszerte sok száz fajta olajfa létezik, ebből négyszáz Európában van.
A szüret
Az első termésre 4-8 évet kell várni. Legtöbbször még mindig kézzel szedik, ezért drága.
Szeptemberben érnek meg az első zöld olajbogyók, és még decemberben is teremnek, ekkor már fekete színűek.
Egyes bogyókat félig érett állapotban szednek le. Más változatokat csak éretten szüretelnek, hogy édeskés ízű olajat nyerjenek belőle.
Az „asztali” olajbogyókat szemes formában vagy pástétomként fogyasztják. Az érett olajbogyók szedésénél nagy hálókat vagy ponyvákat használnak.
Ezeket az ágak alatt, a föld felett rögzítik, majd hosszú, vékony botokkal megveregetik az ágakat. Egy liter olívaolaj kinyerésére átlagosan öt kiló olajbogyóra van szükség.
Gyümölcsösség: zöld, érett, fekete
Az olívaolaj tulajdonságai elsősorban a bogyó érettségétől függenek. Az aromákat az érettségi fokozat és a feldolgozás együttesen befolyásolja.
A zöld gyümölcsösségű olajbogyót még érés előtt leszedik. Ennek eredménye egy erősen növényi aroma, amely a frissen vágott fűre emlékeztet.
Az érett gyümölcsösség virágszerű aromát hoz létre, de felidézi még a piros gyümölcsök és az alma illatát is. A fekete gyümölcsösség telt aromát jelent.
Az olajat több napig tárolják sajtolás előtt, ezért erjedni kezd, és olyan ízárnyalatokat kap, amelyek hasonlítanak a szárított gyümölcsökre, a vaníliára, a kakaóra és a gombára.
Fogyasztása
Ha az asztalnál szeretnél olívaolajat kínálni, akkor az üveg, a porcelán és a rozsdamentes olajtartók erre a legalkalmasabbak. Gyakran cseréld benne az olajat, mert az olívaolaj gyorsan oxidálódik.
Az extra szűz olívaolajat nemcsak nyers ételekhez lehet használni. Érdemes vele sütni és főzni is, mert az aromái a melegítés hatására fokozódnak, és még jobb lesz tőle a többi összetevő íze.
Túl sokáig nem szabad melegíteni, mert akkor az ízét és értékes tápanyagait elveszti.
