Mérgező gyomirtó szerek
Még egy sima póló előállításához is temérdek kemikália szükséges, akkor is, ha 100 százalék pamutból készült. A pamuthoz termesztett gyapot ugyan mindössze 2,4 százalékát teszi ki a termőföldeknek, azonban az összes felhasznált gyomirtószer nagy részét használják el rá.
Ez az erős méreg nemcsak a kártevőket öli meg, hanem bejut a földbe, a folyókba, a tengerbe.
Az Egészségügy Világszervezet adatai szerint évente legalább 3 millió ember hal bele abba, hogy gyomirtószerrel szennyezett vizet iszik. A gyapot a világ összes gyomirtó-használatának 16 százalékáért felelős, ezért a „legkárosabb terménynek” is evezik. A poliészter ruhadarabok sem környezetkímélőbbek, mert a világ műanyaggyártásának 18 százalékát teszik ki, ami nagyon magas arány, illetve ezeknek a ruháknak csak egy kis töredékét lehet újrahasznosítani.
Ez az erős méreg nemcsak a kártevőket öli meg, hanem bejut a földbe, a folyókba, a tengerbe.
Az Egészségügy Világszervezet adatai szerint évente legalább 3 millió ember hal bele abba, hogy gyomirtószerrel szennyezett vizet iszik. A gyapot a világ összes gyomirtó-használatának 16 százalékáért felelős, ezért a „legkárosabb terménynek” is evezik. A poliészter ruhadarabok sem környezetkímélőbbek, mert a világ műanyaggyártásának 18 százalékát teszik ki, ami nagyon magas arány, illetve ezeknek a ruháknak csak egy kis töredékét lehet újrahasznosítani.
Bőrfestés
A bőrfestéshez több mint 30 különféle vegyszer szükséges és mind mérgező. Ezeket szintén a lefolyóba engedik a gyárak, ahonnan a vizekbe jutnak. Hazaribagh, a bangladesi város a világ egyik bőrfestő-központja és a környező folyókban már nincs élővilág.
A gyárakban a munkások – és a helyiek nagy része is – bőrbetegségektől, szédüléstől, hányingertől és hasmenéstől szenved a mérgeknek köszönhetően. A dolgozók kénytelenek a mostoha körülmények ellenére is elvállalni a munkát a szegénység miatt, az igény pedig végtelen a festett bőrcipőkre, övekre és táskákra.
A gyárakban a munkások – és a helyiek nagy része is – bőrbetegségektől, szédüléstől, hányingertől és hasmenéstől szenved a mérgeknek köszönhetően. A dolgozók kénytelenek a mostoha körülmények ellenére is elvállalni a munkát a szegénység miatt, az igény pedig végtelen a festett bőrcipőkre, övekre és táskákra.
Olvass még a témában
Vízhiány
Csaknem 7000 liter víz szükséges egyetlen farmernadrág elkészítéséhez. Ennyi víz kell ugyanis a gyapot termesztéséhez, a festéshez és egyéb gyártási folyamatokhoz. Mindeközben a világon egyre több országban probléma a vízhiány, hiszen az ember édesvíz-igénye meghaladja a rendelkezésre álló mennyiséget.
Az ENSZ jelentése szerint a világon hat emberből egynek nem jut tiszta ivóvíz.
A bolygó vízkészleteinek csak 2%-a iható, öntözhető édesvíz, a vízhiánnyal küzdő országok lakossága 2025-re az ezredfordulós közel fél milliárdról 3 milliárdra nőhet.
Az ENSZ jelentése szerint a világon hat emberből egynek nem jut tiszta ivóvíz.
A bolygó vízkészleteinek csak 2%-a iható, öntözhető édesvíz, a vízhiánnyal küzdő országok lakossága 2025-re az ezredfordulós közel fél milliárdról 3 milliárdra nőhet.
A cikk folytatódik, lapozz!
