„A teraanga hangsúlyozza a szellem nagylelkűségét és az anyagi javak megosztását minden találkozás során – akár idegenekkel is.
Ez egy olyan kultúrát épít, amelyben nincs „más”. Azáltal, hogy így adunk mindenkinek, nemzetiségtől, vallástól vagy osztálytól függetlenül, erősödik az érzés, hogy mindenkit szívesen látnak és mindenki biztonságban van.”
A szerző beszámol arról is, hogy amikor szenegáli munkája során a kollégáival ebédelni ment, milyen meglepő természetességgel tolták felé a zöldséges tálakat, tudván, hogy vegetariánus, és mennyire váratlanul érte, amikor a strandon vadidegen gyerekek a legnagyobb természetességgel ugrottak a karjaiba egy-egy erősebb hullám elől. Ekkor tudatosult benne, mekkora különbséget jelent abban a szellemben nevelkedni, hogy bárkihez, akár idegenekhez is fordulhatunk segítségért, mert tárt karokra találunk.
Annak ellenére, hogy a teraanga mennyire jelen van a szenegáli mindennapokban, eredete továbbra is rejtély. A történészek abban egyetértenek, hogy évszázadok óta a régió kultúrájának szerves része, és jóval az 1659-től 1960-ig tartó 300 éves holland, brit és francia gyarmati uralom előtti időkben is így volt már ez. Olvass még a témában
Ezért leszel beteg, amint pihenni szeretnél vagy szabira mész
A valaha észlelt legnagyobb esemény: Két hatalmas fekete lyuk egyesülése
Penicillin, mikrohullámú sütő, kóla: ma már megkerülhetetlen dolgok, amiket véletlenül fedeztek fel
Vasútállomásból luxushotel? – 4 elképesztő átalakulás, amitől a lélegzeted is eláll
