Persze, tudtam, hogy messze nem vagyok egyedül ezzel a problémával. Mindig akadt a környezetemben valaki, akivel sorstársakként tekinthettünk egymásra, s az internetes fórumokon is rengeteg hasonló gonddal élő emberrel találkoztam – még ha csak virtuálisan is.
Harmincas fejjel már tudom, hogy ez egy adottság, amire nem „defektként”, hanem igenis megoldható kihívásként érdemes tekinteni. Ehhez azonban végig kellett járnom a hosszú utat, ami a „kenj a bőrödre vazelint” kezdetű, szörnyen ragadós házi praktikával indult, mindenféle drogériai és termékkatalógusos készítmény kipróbálásával folytatódott, és egy hozzáértő patikus tanácsával zárult.
Szakértők segítettek a megoldásban
Amikor tavaly nyáron hirtelen megjelent az alkaromon egy nagyobbacska és folyton viszkető vörös folt, elmentem a bőrgyógyászomhoz. Ő mondta, hogy az ilyenkor gyorssegélynek számító gyulladáscsökkentő mellett hosszú távon is gondot kell fordítanom a kíméletes ápolásra. Javasolta, hogy keressek parabénmentes, optimális pH-értékű, bőrgyógyászatilag tesztelt krémet. Olvass még a témában
Kissé félszegen álltam elő a gyógyszertárban a „kívánságlistával”, hiszen sejtettem, hogy nem sok készítmény felel meg az elvárásoknak. A pult másik oldalán álló hölgy viszont együttérzően bólintott, és halkan hozzátette: ismeri a problémámat, hiszen neki is száraz, érzékeny, ekcémára hajlamos bőre van.
