Életmód / Táplálkozás

Le a szájszaggal! Tények és tévhitek a rossz leheletről

A rossz leheletet a szájon át távozó illékony kénvegyületek okozzák. Igaz-e vajon, hogy fogmosással mindenképpen meg lehet szabadulni tőlük? És az, hogy örökletes problémáról van szó? Mi nem kezeljük tabuként a témát, úgyhogy csokorba szedtük a leggyakoribb tényeket és tévhiteket ezzel kapcsolatban.

„Az alma és a narancs gondoskodik a kellemesebb leheletről”

Tény. Minél több zöldséget és gyümölcsöt eszel, annál nagyobb esélyed van a természetesen kellemes leheletre. A háttérben az áll, hogy ezek rengeteg vizet tartalmaznak, ami gondoskodik a száj nedvességtartalmának megőrzéséről.
A szájszag egyik leggyakoribb oka a szájszárazság – ennek hatására ugyanis a lepedékképző baktériumok jobban elszaporodnak, hiszen a nyál feladata lenne elűzni őket.

„A rossz lehelet tulajdonság, nem betegség”

Tévhit. A szervezet flórája mindenkinél egyéni ugyan, ám semmi sem indokolja, hogy az egészséges szájüreg rossz szagot árasszon. A szájszagnak még orvosi neve is van: halitózis, és kivizsgálást igényel.
Oka lehet fogászati, füll-orr-gégészeti, emésztőszervi vagy légzőszervi, esetleg máj vagy vese eredetű is. Sajnos, mivel tabunak számít, és az ember nem szívesen osztja meg az ezirányú kritikát másokkal, kevesebben fordulnak vele orvoshoz, mint kellene.

„A fogmosás és a szájvíz megsemmisíti a fokhagyma erejét”

Tévhit. Egyénfüggő, hogy kinek a szervezetében mennyi ideig marad meg a fokhagyma aromája, ám tény, hogy a szájüreg tisztítása nem véd ellene – hiszen a zöldségben lévő anyag az emésztés során bekerül a véráramba, majd a tüdőbe, ahol gáz formájában, a kilégzéssel együtt távozik.
A fogkrém és a szájvíz csupán időlegesen enyhíti a panaszt a teljes kiürülésig.

„Az antioxidánsok még a szájszag ellen is védenek”

Tény. Bár közhelyszerűnek tűnik, hogy az antioxidánsok mennyi probléma ellen használhatóak, a szájszag ellen is valóban ígéretesnek bizonyulnak. A zöld teában is jelen lévő polifenolokkal például most azért kísérleteznek, mert a tudósok a rossz lehelet ellenszerét látják benne.
Minél több antioxidánst viszel be a szervezetedbe, annál nagyobb az esélye annak, hogy a nyál elpusztítja a szagért felelős kórokozókat.

„Néhány centi fogselyem is elég”

Tévhit. Az Amerikai Fogorvosok Szövetségének nemzetközileg elfogadott ajánlása szerint körülbelül 45 cm fogselyemre van szükség egy tisztításhoz.
A legjobb, ha a végeket a középső ujjad köré tekered, de ez igazából mindegy – ha máshogy jobban kézre áll, akkor használd úgy, ahogy számodra kényelmes. A fogselyemnek óriási szerepe van a fogak közötti ételmaradékok és lepedék eltávolításában. Érdemes fluoridos változatot venned.

„A rossz lehelet örökletes”

Tévhit. Az Amerikai Gyermekfogászok Lapjában megjelent kutatás szerint a szájszaggal küszködő anyák gyermekeinél nem nagyobb a rossz lehelet kockázata, mint a többieknél.
A család több tagjánál jelen lévő rossz lehelet általában az egymástól elsajátított nem megfelelő higiénés szokások eredménye, valamint esetleg egy egymástól elkapott fertőzésé.

„A rendszeres fogmosás kizárja a rossz lehelet esélyét”

Tévhit. A szájszag akár betegség jele is lehet, és akkor a fogmosás mit sem ér ellene. Amennyiben úgy tapasztalod, hogy a megfelelő szájápolási rutin ellenére rendszeresen kellemetlen a leheleted, érdemes elmenned a fogorvoshoz – és ha ott nem derül fény az indokra, akkor irány a háziorvos!
Talán úgy gondolod, hogy nem hiányoznak ezek a vizsgálatok, de még mindig jobb túllenni rajtuk, mint az esetleges következményekkel számolni, igaz?