Az NLP (neurolingvisztikus programozás) módszer segít a tapasztalataink rendszerezésében, gondolkodásunk, hitrendszerünk újraértékelésében. Spirituális változata a szeretetre, a tudatosság növelésére, az emberek különbözőségére és hasonlóságára helyezi a hangsúlyt.
🎥 Jobb ember vagy, mint hinnéd, ha ez az 5 dolog jellemző rád
1/5 Kis lépések
A problémákat érdemes kis lépésekre felbontani, és úgy megoldani. Egy harapásra egy egész kakaós csigát nem tudunk megenni, mert a szánk felépítése nem teszi ezt lehetővé. De 10-15 perc alatt kényelmesen megehetjük, és közben még jól is esik. A problémákat sem lehet azonnal és tökéletesen megoldani. Vannak, akik ebből azt a következtetést vonják le, hogy ha egészben nem megoldható, akkor megoldhatatlan, és úgy érzik, hogy kudarcot vallottak.
A fokozatosság sokkal eredményesebb, és kevesebb kapkodással, idegeskedéssel jár. Az NLP-ben ez a folyamat a „feldarabolás”. A taoista filozófia azt mondja erről: „A leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik.” A fokozatos haladás egy idő után nagyobb lépéseket is megenged, ezt pedig „összeillesztésnek” hívják.
2/5 Érzékelés
Minél többet érzékelünk, annál többet tudunk hasznosítani. Hiába nyílnak gyönyörű virágok az út szélén, ha gondolatainkba merülve járunk, rájuk sem nézünk, és nem tudunk örülni nekik. Hiába van tíz kalapácsunk, ha nem tudunk beverni a falba egy szöget.
Ha figyelünk arra, ami körülöttünk történik, akkor megfejthetjük az értelmét. Az egy helyben toporgás, a halogatás sok energiát emészt fel. A tudatalatti sokkal éberebb, mint a tudatos tudat. A tudatosság vezet el az elégedettséghez.
Minél jobban szeretünk, annál nagyobb hatalmunk van. Spirituáls értelemben a szeretet azt jelenti, hogy rezonálunk másokra, felismerjük magunkat bennük, és együtt érzünk velük. Annál többet adhatsz valakinek és annál többet kaphatsz tőle, minél jobban együtt tudsz érezni vele.
A szeretet a legnagyobb hatalom, amivel nem lehet visszaélni. De ahhoz, hogy szeressünk, tisztában kell lennünk önmagunkkal. Meg kell tanulnunk elfogadni, fejleszteni és ésszerűen használni az énünket, mert ha valakire túlságosan ráhangolódunk, és egy hullámhosszra kerülünk vele, úgy már nem tudjuk használni a saját képességeinket.