Apa fia
Visszahúzódó kisfiú voltam, apám alkoholista volt és ugyan nem agresszív, de sosem foglalkozott velem. Örültem, amikor fiam született, mert úgy voltam vele, hogy én majd megmutatom, hogyan kellett volna velem bánnia apámnak és én leszek az, aminek neki kellett volna lennie az én életemben. A gond az, hogy nem tudom, hogyan kapcsolódjak a gyerekemhez.
Próbálkozom, de szívesebben van az anyjával. Csak a feleségemet imádja és annyira „anyás”, hogy olyan, mintha rám egyáltalán nem lenne szüksége. Nemrég összevesztem a feleségemmel és mérgemben azt mondtam, hogy bizonyára közelebb állna hozzám a gyerek, ha nem kellene egész nap dolgoznom és este hullafáradtan látnom egy órára lefekvés előtt, de tudom, hogy nem volt igazam. A saját frusztrációmat vetítettem ki az asszonyra, amiért nem tudok bensőséges apa-fia kapcsolatot kialakítani a saját gyerekemmel.
