Ugyanúgy
Anyám jobban szerette az öcsémet és én megfogadtam, hogy egyik gyerekem sem fogja mellőzöttnek érezni magát. Ennek ellenére be kell vallanom, hogy jobban szeretek a fiammal lenni, mint a lányommal. Azt mondom magamnak, hogy ez azért van, mert ő bonyolultabb személyiség, de a terapeután szerint lehet, hogy azért van ez, mert nekem nincsenek boldog emlékeim anyámmal és csak azt tudom mintaként felidézni, milyen kedves volt az öcsémmel. Nagyon nehéz ez így.
Az arc
Hiába olvastam számtalan könyvet a „gyengéd gyereknevelésről”, sosem felejtem el a fiam rémült arcát, amikor először ripakodtam rá „önkívületben.” Valamit feleselt és iszonyúan felhúzott, de a tágra nyílt szemei láttán rögtön elhallgattam, mert eszembe jutott, hogy én mennyire féltem apámtól, amikor így nekem esett. Nehéz legyőzni ezeket a rossz mintákat, ha az ember ebben nőtt fel és nem ismer mást, de próbálkozom, mert megfogadtam, hogy ez a borzalom velem véget ér és az én gyerekem már nem ezt fogja tovább vinni.
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
