A social media árnyoldalai – 7 negatív hatás, amit az életedre gyakorol

Ahogy minden másnak az életben, úgy a közösségi médiának is vannak előnyei és hátrányai, de az előnyökkel talán mégis könnyebben nézünk szembe. Amíg az életünk minden pillanatát dokumentáljuk az online térben, és az emberi kapcsolataink már jobban működnek az Instán, mint a valóságban, könnyen elfeledkezünk arról, hogy milyen negatív mellékhatásokkal bír mindez a mindennapjainkra és a lelkivilágunkra.

Önbizalomhiány

Számomra már egyáltalán nem meglepő tény, hogy az Instagram mekkora károkat képes okozni egy ember önbecsülésében. Ma már egy olyan világban élünk, ahol a minél több lájk egyenlő azzal, hogy mennyire kedvelnek az emberek. Ha minél több követőd van, akkor annál népszerűbb vagy. Ezek azok a divatos tendenciák, amikben az emberek többsége méri egy másik nő vagy férfi értékét.

Ez a hatalmas nyomás az, aminek szinte mindenki meg akar felelni és akarva-akaratlanul frusztrációt vált ki belőlünk, ha kevesebb követőnk van egy adott embernél.

Sajnos már engem is hatalmába kerített ez a borzalmas teher, pedig tudom, hogy attól nem leszek sem én, sem pedig más kevesebb, hogy a követők száma átlépte-e a ’10k’ határt vagy sem. Valahogy azonban mégsem tudunk ettől a nyomástól szabadulni. Kérdem én, hogy hosszú távon egy ember önértékelését ez mégis milyen mértékben rombolhatja?

Állandó hasonlítgatás

Kéz a kézben járnak az önbizalomhiányos állapottal. Ki az, aki még nem érzett irigységet egy másik felhasználó iránt, amikor tökéletesebbnél tökéletesebb képeket oszt meg a luxusnyaralásáról?! Vagy éppen kit nem zavar az a nő, aki a hibátlan és gyönyörű kisbabáját mutogatja, amint a tökéletesen vékony és izmos, szülés-után-tökéletes-vagyok attitűddel reklámoz?!

Az Instagram egy olyan hamis világot mutat felénk a legszebb szűrőkön keresztül, ami önkéntelenül is arra késztet minket, hogy mások tökéletesnek hitt életével hasonlítsuk össze megállás nélkül a saját tökéletlen létünket, ami végül az előző ponthoz vezet. Ingoványos talaj.

Szomorúság

Az előző két pont ránk gyakorolt együttes hatása. A „Social Media Sadness Effect” ma már egy ismert és használt fogalom, hiszen rengeteg ember szenved tőle világszerte. A legszomorúbb tény pedig az, hogy ez nem egy divatszokás, amivel újra el lehet menni a pszichológusunkhoz, hogy egy kicsit kiöntsük a lelkünket, hanem egy olyan tény, amit feltétlenül komolyan kell venni. A közösségi média olyan idilli képet fest mindenkiről, ami hamis, és talán még tudjuk is róla, hogy az, mégsem akarjuk elhinni. Ennek eredményeképpen a görcsös megfelelési kényszer és az, hogy megüssünk mind életszínvonalban, mind külsőségekben „bizonyos szinteket”, olyan frusztrációt okozhatnak, amik akár idővel depresszióhoz is vezethetnek.