Lépj túl saját árnyékodon
Az iskolarendszer nagy hibája, hogy csak a világ azon részét mutatja meg, ami ráció. Belénk sulykolják, hogy mit lehetséges megtenni és mit nem. Ezt a látásmódot szép lassan magunkévá tesszük – és ez lesz életünk egyik legnagyobb gátja.
Ugye hallottuk már azt a mondást, hogy: nem tudta, hogy lehetetlen, és megcsinálta. A legtöbb dolog csak azért lehetetlen, mert nincs hitünk abban, hogy megtaláljuk a módját, hogyan lesz lehetséges.
Vegyél példát a méhecskéktől
A lakásból kijutni vágyó méhecske az, aki százszor nekimegy az ablaküvegnek, néha meg-megpihen, majd újra próbálkozik. Aztán egyszer csak kijut valahogy, hiszen nem adta fel. Nincsenek megoldhatatlan problémák, csak olyanok, melyek nekünk tűnnek annak. Tehát van megoldás, csak elégszer kell próbálkozni.
Nem azt mondom, hogy végkimerülésig, a bolondulásig, hanem azt, hogy végleg ne add fel. Mindenre van megoldás, csak te még nem látod, mert hiányzik egy-két apró részlet. Néha félre kell tenni kicsit a problémát, aztán újult erővel, talán kicsit más szemszögből kell újra neki futni.
Először csak figyelj!
Ezt már gyerekkorban tanítani kellene. A mai gyerekek nagy tévútja, hogy nem figyelnek a részletekre, nem kíváncsiak az okokra. Emiatt nem áll össze a kép. Töltjük a fejükbe az információt, aminek nincs ideje tudássá összeállni.
Márpedig, ha az ember olyan dolgot lát, hall, tapasztal, ami működik, jól működik, érdemes elgondolkozni azon, hogy miért és hogyan működik? Keresni kell az egyezéseket és a különbségeket. Ehhez pedig jó megfigyelővé kell válnunk.
Szokások
A megszokás kényelmes, a hétköznapokban hasznos, de ez hatással van gondolkodásmódunkra is. Beszűkülhetünk. Kell néha változtatni, hogy más szemszögből lássunk. Régi, a napi rutint alkotó szokások helyett újakat alakíthatunk ki.
Ezek inspirálóan fognak hatni nem csak ránk, hanem egész környezetünkre – ami visszahat. Ez segít kimozdítani a holtpontról, új tapasztalatokat eredményez – azaz, tanulunk. Elég egy apró dolgon változtatni, a lényeg, hogy más ingerek érjenek.
Ötletelés, felsőfokon
Sokan félnek az ötleteiktől, mert nagy részük életképtelen, kissé nevetséges. Pedig felesleges, hiszen az ötlet az egy hirtelen ,,felindulásból” elkövetett gondolat, ami nincs részletesen kidolgozva, így nagy valószínűséggel hibás.
Mégis, egy lehetőség, ami további lehetőséget nyit meg, vagy zár el. A nagy számok törvénye – és bizonyos minőségű tudás – alapján minél több ötletünk van, annál nagyobb a valószínűsége, hogy megtaláljuk a nekünk megfelelő megoldást.
Tornáztasd az agyad
Álmodozz, tervezz, minden részletre kiterjedően. A működő világ egy része vagy, ismered természetét, szabályait, tehát képes vagy arra, hogy gondolatban megjavítsd. Ez haszontalan dolognak tűnik, de nem az, mivel elősegíti a logikus gondolkodást, ha a való élet szabályait nagyjából betartod. Másik megoldás, hogy játssz a számokkal.
Sokan teszik fel a kérdést: miért kell az iskolában matematikát tanulni? A válasz egyszerű: a matematika a logikus gondolkodás katalizátora, a probléma megoldás ,,csontváza”, amire gondolatok sokasága épül, ami szerint éljük az életünket – mi csak ez utóbbit érzékeljük. Tehát a matematika igen hasznos.
A gondolkodás összetett dolog. Az ember semmit nem tanul meg hiába. Minden tapasztalat valamilyen módon hozzájárul a problémák megoldásához. Minél több tudásra tesz szert egy ember, annál sajátosabban áll neki gondolkozni, így képes megoldást találni a speciális problémákra is. Így születnek a nagy ötletek.