1928-ban Julio Tello perui régész furcsa temetkezési helyet tárt fel a Paracas-sivatagban. Oké, tudjuk, hogy sok ősi kultúrában szokás volt a koponyatorzítás – de ezek a koponyák nemcsak hosszabbak, hanem szerkezetileg is eltérnek a szokásos emberi koponyáktól: nagyobb térfogat, kevesebb varratvonal, más csontszerkezet jellemzi őket.
VIDEO Nyári horoszkóp: Mit hoznak idén nyáron a csillagok?
Tényleg hiszek a tudományban. Lenyűgöz, mennyi mindent sikerült már megfejtenie a világról — de be kell vallanom, van valami végtelenül izgalmas abban, amikor a tudomány nem tud választ adni.
A rejtélyes, „sehova sem illő” leletek olyanok, mint titkos üzenetek egy másik korból. Mert lehet, hogy nem minden úgy történt, ahogy ma gondoljuk. Talán a múlt jóval összetettebb, sőt… varázslatosabb volt, mint hinnénk.
Íme, 5 felfedezés, amely a mai napig több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol:
Az Antikythera-mechanizmus
1901-ben egy csapat búvár a görög partoknál hajótörés nyomait kutatta, amikor egy különös, korrodált fémdarabra bukkantak – és kiderült, hogy egy ősi „számítógépet” találtak.
Ez a több mint 2000 éves szerkezet elképesztően bonyolult volt: az apró bronzfogaskerekek és tárcsák tökéletes összhangban mozogtak benne, mintha egy órásmester álmodta volna meg őket. A kutatók szerint képes volt nyomon követni a csillagok mozgását, megjósolni nap- és holdfogyatkozásokat sőt, még az ókori olimpiai játékok időpontját is „kiszámolta”.
Ami igazán megdöbbentő: hasonló szintű technológiát legközelebb csak 1300 évvel később, a középkor végén láthatunk újra felbukkanni. Hogy ki építette, miért és hogyan volt képes erre az elképesztő mérnöki teljesítményre, arra máig nincs biztos válasz.
A cikk folytatódik, lapozz!
Nyaralás 2025: íme Görögország 5 legelbűvölőbb szigete
