Áldás és átok
„Ez az elszigeteltség áldás és átok volt Agrafa számára” – mondta a BBC-nek egy másik helyi lakos, Thomas Ntavarinos.
„Megőrzött egy hagyományos életmódot, a növény- és állatvilág édenét, de nehéz hely is ez az élethez. A tél hosszú és kegyetlen, és könnyen elvág a külvilágtól.”
Ntavarinos 11 testvérrel, áram nélkül nőtt fel. Szülei pásztorok voltak, egyike a kevés megélhetési lehetőségeknek ezen a vidékeken. Felnőttként jól fizető munkája volt éveken át Athénban és a görög szigeteken, de mint mondja, a szíve mindig itt maradt Agrafában. Tíz éve visszatért, hogy megalapítsa az Agrafa Hegymászó Egyesületet.
„Nem volt itt semmi. Semmi. Agrafa. Csak hegyek, erdők és folyók” – mesélte mosolyogva. „Szóval a nulláról kellett kezdenem.” Olvass még a témában
Nagyrészt egyedül dolgozva elkezdte kitakarítani faluja, Topoliana környékét, Agrafa nyugati peremén. Elkezdett utakat építeni, sziklamászó csavarokat rögzíteni, kajakozásokat és egyéb tevékenységeket szervezni.
Kezdetben a helyiek azt hitték, hogy őrült. De aztán elkezdtek megjelenni a turisták. Az Agrafa Hegymászó Egyesület jelenleg 200 taggal büszkélkedhet, köztük több tapasztalt idegenvezetővel.
„Meg akartam mutatni, hogy van lehetőség itt a turizmusban” – mondta Ntavarinos. „Fel akartam tenni végre Agrafát a térképre.”
