Ha van kedved, szállj be velünk egy űrhajóba! Felemelkedünk a felhők fölé, és megnézzük, miért veszik körül felhőörvények Földünket, hogyan befolyásolja a Nap az időjárást, hogyan alakul ki a köd, a pára, a dér és a zúzmara, és mit jelképeznek a fák évgyűrűi és a szélkakas.
Felhőörvények a Föld körül
A világűrből készített felvételeken jól láthatók, hogy Földünket felhőörvények burkolják be. Ez a folyamatos mozgás okozza az időjárási jelenségeket a troposzférában.
Az Egyenlítő mentén több ezer kilométer felhősáv alakult ki, amit az erős napsugárzás és a hevesen felszálló légmozgás hoz létre.
A magasba áramló levegő felemeli az óceánok nedvességét is, ahol fokozatosan lehűl, és felhők formájában kicsapódik.
Az időjárási jelenségek fő színtere a legtöbb vízgőzt tartalmazó troposzféra, vagyis ez a felhőrendszer. Vízgőz nélkül nem lenne csapadék.
Fölötte húzódik a sztratoszféra, ahol a levegő mindig nyugodt és tiszta, ezért az utasszállító repülőgépek ide emelkednek.
A Nap
Az időjárás másik fő meghatározója a Nap. Sugárzása jelenti azt az energiaforrást, amely a világ időjárásának óriási gépezetét működteti.
Az időjárás elemei (napsütés, szél, esó, hó, köd, zivatar, jégeső) azért alakulnak ki, mert a Nap melege szüntelen mozgásban tartja a légkört.
Sivatagok ott alakulnak ki, ahol kicsi a levegő nedvességtartalma.
A legszárazabb sivatagok ott vannak, ahol a legforróbb a Nap tüze.
A régi korokban az emberek istenként imádták a Napot, még templomokat is emeltek a tiszteletére.
Kék ég és kondenzcsíkok
Verőfényes nyári napokon az égen alig vannak felhők. Amikor borús az idő, a felhők a Nap melegének 80 százalékát is felfogják.
A felhőtlen égbolt nem képes felfogni a földfelszín által kisugárzott hőt, ezért derült időben napnyugta után gyorsan csökken a hőmérséklet.
Télen a derült nappalokat fagyos éjszakák és ködös reggelek követik.
A sugárhajtású repülőgépek nyomában főleg a hideg, száraz levegőben keletkeznek kondenzcsíkok, amikor a hajtóművekből kiáradó forró égéstermékek találkoznak a hideg levegővel.
Hirtelen lehűlnek, így a bennük lévő vízgőz kicsapódik és megfagy.
A fagy
Nagy magasságban mindig fagypont körül van a levegő hőmérséklete. A magasan szálló repülőgépek szárnyán emiatt gyakran képződik zúzmararéteg.
A talaj közelében az alacsony hőmérséklet ködöt okoz.
Zúzmara akkor keletkezik, amikor a köd az erős hideg miatt jégkristályokból álló vastag takaróval vonja be a faágakat és egyéb tárgyakat. Nulla fok alatt, de még enyhébb időben viszont dér alakul ki.
Tavasszal és ősszel azért fagy, mert derült éjjeleken a talaj nagyon sok hőt sugároz ki magából. A téli fagyokat viszont elsősorban a jeges, sarkvidéki eredetű légtömegek okozzák.
Köd és pára
Szélcsend vagy csak enyhe szél, derült ég és páradús levegő kell a ködhöz.
Ilyenkor a levegő nedvességtartalma hajnalban gyakran kicsapódik a talaj közelében, és ködöt vagy párát hoz létre.
Akkor kezd feloszlani, amikor a Nap melege erősödik, a szél felélénkül.
Hideg köd azért képződik, mert a talaj annyira lehűl, hogy a levegő hőmérséklete a harmatpont alá süllyed, a köd pedig lassan felfelé száll.
Nagy-Britannia partjainál gyakran alakul ki sűrű és hosszan tartó köd.
Ebben az átlátszatlan ködben a hajósok még a világítótornyokat sem látják, ezért szirénák és ködkürtök irányítják őket.
Évgyűrűk és szélkakas
A kivágott fatönk évgyűrűi egy-egy évet jeleznek. A sűrűn elhelyezkedő évgyűrűk hideg, az egymástól távolabbiak meleg időjárásra utalnak.
A szélkakas a legrégebbi meteorológiai műszer. A kakas feje mindig arra fordul, amerről a szél fúj. Valaha vallási jelkép volt: a 9. században jelent meg a templomok tetején, hogy emlékeztessen a kakas kukorékolására, amikor Szent Péter háromszor tagadta meg Jézus Krisztust.
Felhasznált irodalom: Brian Cosgrove: Időjárás (Szemtanú sorozat, Park Kiadó 1991.)
